Uraiújfalu (Keresztelő Szent János) fília
Sárvári Esperesi Kerület
Uraiújfalu
Templom titulusa: Keresztelő Szent János
Honlap: www.repcelak.martinus.hu
Répcelak (Szent István király) plébániáról látják el.
| évszak | szombat |
|---|---|
| nyáron | május 1.-október 1. 18:00 |
| télen | május 1.-október 1. 18:00 |
Aigner Géza: Középkori freskó a szentivánfai templom falán (Szombathelyi Egyházmegyei Kalendárium 2013.)
Uraiújfalu szentivánfai településrészén a templom felújítása után, 2012.
június 24-én, Keresztelő Szent János születésének ünnepén került sor
az első búcsúi szentmisére. Pályázati támogatásból valósult meg a hívek azon
álma, hogy újra ünnepi szentmise lehessen templomukban. Az épület több
mint 10 évvel ezelőtt kezdődött külső renoválása után a templom ajtói bezárultak.
A belső felújításra 2011-ben nyílt lehetőség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatal vidéki örökség megőrzése jogcímen megítélt támogatása
és a Nemzeti Kulturális Alap részéről biztosított pályázati forrás indíthatta
el a munkákat az Árpád-kori templomban.
A belső felújítás során a korábban ismert középkori falfestmény mellett „A
három királyok érkezése” témájú falkép töredéke is napvilágra került. Nagyon
érdekes, hogy a falfestmény szoros hasonlóságot mutat az azonos témájú,
Aquila János által festett veleméri freskóval. Művészettörténészek véleménye
szerint a szentivánfai jelenet egy generációval korábbi a veleméri falfestménynél.
A karzat falán két − feltehetően reformáció kori, török kori − falrajz
is restaurálásra került. A déli kapu mellett a falkutatás során rátaláltak az
egykori kő szenteltvíztartó faragványára.
A felújítás során az MVH közel 17 millió forintos támogatása révén – a sok
helyreállítási feladat mellett – bevakolták a templomot, az épület padozata
új téglaburkolatot kapott, kiépült a villanyszerelés védőcsövezése, kifestették
az egész épületet. A Nemzeti Kulturális Alap 3,5 millió forinttal járult hozzá
a déli oldalfal középkori falmezőjének és a templom falképeinek restaurálásához,
valamint a míves késő barokk stukkók helyreállításához.
A templom védőszentjének ünnepén szentmisén vettek részt a hívek. Ezt
követően a jelenlévők vetített képes előadás keretében ismerhették meg a veleméri
templomot.
A hívek megtudhatták, hogy az akkori méretek szerint nagynak számító
templom falai a tatárjárás utáni időkben épülhettek. Az 1360-as években festhették
ki a templomot, amelyben talán Vas megye egyik legrégebbi címerábrázolása
látható a donátorok mellett. A templom külső falán szintén megmaradt
a középkori párkány részlete, és ebben az időben épült a torony is. A 17.
században kisebb változtatások történtek az épületen. A reformáció idején a
templom gazdát cserélt, de miután visszakapták a katolikusok, már csak
filiális templomként fogadta a híveket. A 18. század végén impozáns késő
barokk stílusban építették át sekrestyével és kegyúri oratóriummal kiegészítve.
A hívek megismerhették a szentivánfai műemléktemplom belső felújítását
eredményező projekt részleteit. Dicsérettel illettük a feladatot végzők munkáját.
Köszönet a kivitelezést a Dreiszker és Társai Kft-nek, a műszaki ellenőri
tisztet ellátó Andorka Miklós egyházmegyei építésvezetőnek, valamint a restaurálási
munkákat végző Fazekas Gyöngyinek, Kákonyi Zsófiának és Lovas
Franciskának. Köszönet az Uraiújfalui Önkormányzat és Szombathelyi Egyházmegye
sok-sok segítségéért, az intézmények és a hívek adományaiért, valamint
minden közreműködő személy fáradozásáért.
Uraiújfalu lakói számára újra az imádság háza lehet a Keresztelő Szent
János-templom. Ők és az ide érkezők nagy kulturális kinccsel lettek gazdagabbak.
Új folyamat vette kezdetét az értékes örökség feldolgozása, bemutatása
érdekében.
