Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Regionális Fejlesztési Alap

Páka (Szent Péter és Pál apostolok) plébánia

Lenti Esperesi Kerület

8956 Páka, Kossuth Lajos u. 45.

Templom titulusa: Szent Péter és Pál apostolok

plébánia: Németh Csaba

Telefon: 92/778-515

Email:

Ellátja még:

 

évszak vasárnap
nyáron 8:30
télen 8:30

 


A falú első írásos említésével 1121-ben találkozunk az almádi monostor alapító oklevelében. Ez, valamint több későbbi dokumentum minden kétséget kizáróan tanúsítja, hogy Pákán már a XII. században volt templom. Történetéről a XVIII. századig kevés adatunk van. A török portyázások idején lerombolódott templom újjáépítése után 1720 körül elvesztette korábbi patrónusát, hiszen míg azelőtt Szent György volt, most Szent Péter és Pál a templom patrónusa.

A toronyt csak 1741-ben építik hozzá a templomhoz a kányavári vár tégláiból. 1763-ban Borsos József plébános irányítása mellett hozzáfognak a templom teljes átépítéséhez, amely 1769-ig tart. Ekkor építik hozzá a jelenlegi sekrestyét is, a régit pedig szent sírrá alakítják át. A déli kaput a XIX. század során alakítják ki.

A templom keleti-nyugat irányú, 20\' délre. 1773-ban a templom kegyura, az Eszterházy család megbízza a templom kifestésével Johann Ignaz Cimbal-t, kora népszerű festőjét, akinek ma már csak 3 képe látható a templomban, a főoltárkép, valamint a szentély északi falán Szent István és Szent László királyok képei. Jelentős az 1912-ben történt nagy belső újrafestés, amelyet Lewisch Róbert szombathelyi templomfestő végzett el.

A II. Világháborúban belövés érte a templomot. A végleges helyreállításra 1955-ben került sor. Ezután szintén újrafesteni, restaurálni kellett a templom képeit, ez Borsa Miklósra győri festőművész nevéhez fűződik. Ez a Cimbal jelzett és 1773-ban datált műveit eltüntető munka gyökeresen megváltoztatta a templom egész belső hangulatát. Borsa Miklós munkáját tartósította, illetve frissítette fel az 1993-ban történt belső restaurálás, amely során megtaláltuk és helyreállították 2 Címbal képet a templomszentély északi falán.

A templom képei: A főoltárkép Szent Péter és Pál apostolokat ábrázolja, amint láncra verve elhurcolják őket. A főoltárképet  körülvevő és a szentély falát díszítő szentek /balról jobbra/: Szent István diakónus, Szent Quirinus, Szent Márton és Szent Lőrinc. A szentély északi falán Szent István és Szent László királyunk képei láthatóak.

A szentély mennyezetképe Szent Pál megtérését ábrázolja. A templomhajó első boltozatképén Krisztus színeváltozása látható, Jézus Illés, Mózes, Péter, Jakab és János társaságában. A második boltozat mennyezetképe a csodás halfogást ábrázolja. A képen látható szemüveges angyalban a festő, Borsa Miklós önmagát örökítette meg. Az orgona feletti  boltozaton Mária monogram látható. A déli bejárattal szembeni falon X. Piusz pápa látható ministráns gyerekektől körülvéve. A ministránsok a festő pákai gyerekekről mintázta. A sekrestyében, a bejárat melletti falon falfestmény Xaveri Szent Ferencet ábrázolja, amint pogányokat keresztel. E kép festője ismeretlen.

A két mellékoltár: Szőllőindás csavart oszlopaikkal az 1700-as évek első feléből származnak. A bal oldali Mária oltár. Oltárképe a földgömbön álló Máriát ábrázolja. A kép fölött Mária monogram, a fölött testét szaggató pelikán. A két szobor Szent Katalin és Szent Borbála. A jobb oldalon a Szent József oltár. Oltárképe Szent Józsefet ábrázolja a gyermek Jézussal. A kép alján a félköríves felírat jelentése: haldoklok védőszentje. A felül lévő kis kép a beteg, öreg, ágyban fekvő Józsefet ábrázolja. A két szobor: Aquinoi Szent Tamás és Borromei Szent Károly. A keresztelőkút 1771ből való. Valószínűleg ekkor készült a szószék is. A jelenlegi orgonát 1890-ben állították fel, négy hangnemben játszhattak rajta, és 13 regiszteres. A sekrestye ruhásszekrénye 1778-ban már megvolt. A toronyban jelenleg két harang van. A nagyobbik 1931-ből, a kisebbik 1753-ból való. A templom szentélye alatt kripta található, amelyben Borsos József plébános /1735-1774/ és utóda Bubics István /1775-1798/ plébános földi maradványai nyugszanak.

A pákai barokk templom külső megjelenésében teljesen eltér a barokktól megszokott templomkülsőtől, belső tere azonban már megfelel a barokk elvárásainak. Elsősorban történelmi  múltja és több építészeti korszakot felölelő át, - és újraépítés teszik jelentőssé a jelenleg műemlék jellegűként jegyzett épületet.

Térkép