Szentgotthárd (Nagyboldogasszony) plébánia
Őrségi Esperesi Kerület
9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 5. Pf. 50.
Templom titulusa: Nagyboldogasszony
plébános: Déri Péter
káplán: Pongrácz Benedek
Telefon: 94/380-071
Honlap: www.szentgotthardplebania.hu
Email:
Ellátja még:
- Szentgotthárd-Farkasfa (Szent Anna) fília
- Szentgotthárd-Rábafüzes (Szentháromság) fília
- Szentgotthárd-Rábakethely (Mindenszentek) fília
- Szentgotthárd-Rábatótfalu (Szent Flórián) fília
- Szentgotthárd-Zsida (Szűz Mária fatimai megjelenése kápolna) kápolna
- Szentgotthárd-Máriaújfalu (Szent Péter és Szent Pál apostolok) kápolna
- Szentgotthárd-Jakabháza (misézőhely nincs) fília
- Szentgotthárd-Zsida (Jó Pásztor - Brenner János emlékére) kápolna
| évszak | hétfő | kedd | szerda | csütörtök | péntek | előeste | vasárnap |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| nyáron | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 19:00 | 8:30 10:00 |
| télen | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 18:00 | 8:30 10:00 |
Az ország legnyugatibb városához, Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába.
III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak.
1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre.
Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része.
Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is.
Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772).
A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot.
A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható.
A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje.
Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.”
A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített.
A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Sajnos, a közel 300 éves épületegyüttesen már jól látszanak a történelmi idők viharai, hiszen ezen idő alatt jelentősebb felújítás nem történt. A tetőzet erősen leromlott, a templom és a kolostor több helyen beázik, a freskók veszélybe kerültek. Mivel sem az egyházközségnek, sem a városnak nincs anyagi forrása a felújításokra, csak nagy nemzeti és határon túli együtt működéssel lehet megmenteni ezt a nagyszerű építményt. Reméljük, a nem távoli jövőben ez is megvalósul.
