Szombathelyi Egyházmegye

Felsőszopori Szily János (1777-1799)

Szily János Felsőszopori Szily János (1777-1799)

A Sopron megyei Felsőszoporon született 1735. augusztus 30-án. Tanulmányait Sopronban, Győrött, majd Rómában a Collegium
Germanicum-Hungaricumban végezte. 1758-tól kezdve 20 éven át Zichy Ferenc grófnak, Győr püspök mellett dolgozott. 1775-ben segédpüspökké szentelték fel.
1777 február l7-én Mária Terézia az újonnan létrehozott Szombathelyi Egyházmegye első püspökévé nevezte ki Szilyt, aki 22 évi püspöksége alatt páratlan alkotó erejével, rendkívüli munkabírásával és szent életének példájával "csoda dolgokat művelt."
Az ő munkája nyomán formálódott a barokk Szombathely. Felépítette a Papi Szemináriumot, a Püspöki Palotát, elkezdődött a Székesegyház építése is. A munkálatok ideje alatt talált római köveket a Palotában kialakított Sala Terrana-ban helyezte el.
Az itt szolgálatot teljesítő zenészekről sem feledkezett meg: számukra is épített lakóházat. Megújította és bővítette a zanati fiókegyházat. Befejezte a félbemaradt novai és nyuli plébániatemplomok építését, új templomot emelt Milejben, árvaházat Kőszegen. Ebben az időben olyan nneves mesterek dolgoztak az egyházmegyében mint Hefele, Maulbertsch, Winterhalder, Dorfmeister és Prokopp.
Szily adott megbízást Schönvisner Istvánnak Sabaria-Szombathely történetének megírására.  Nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra.1793-ban megalapította a Királyi Líceumot és nevéhez fűződik Szombathely első könyvnyomdájának elindítása.
Az egyházmegye lelki életének megszervezése is a fontos feladatok közé tartozott. Mindjárt munkája kezdetén kiadta azt a főpásztori oktatást, amelyben megfogalmazta a lelkipásztori munkákra vonatkozó főbb irányvonalakat, amihez hasonló kezdeményezésre sehol az országban nem került sor. Ezt a kiadványt minden pap kezébe adta és a későbbi püspökök is megerősítették. 1927-ig ez volt az egyházmegye törvénykönyve.
Körleveleiben rendszeresen tájékoztatta a lelkipásztorokat és híveket az őket érintő hit-, erkölcsi- és egyházfegyelmi kérdésekről. Előírta továbbá az egységes katekizmus használatát.
1799. január 2-án rövid betegség után halt meg. 1909-ben szobrot állított neki a Székesegyházzal szemben.