Szombathelyi Egyházmegye

2017. november 18. – Szombat

Evangélium:
Abban az időben Jézus példabeszédet mondott arról, hogy szüntelenül kell imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: „Az egyik városban élt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: „Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.” A bíró egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: „Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert a végén még nekem jön és megver.”
Az Úr így szólt: „Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?”
Lk 18,1-8

 
Elmélkedés:

Még a buzgó, vallásos emberekkel is előfordul, hogy szentgyónásaik alkalmával arról panaszkodnak, hogy bizony időnként fárasztó számukra a mindennapi imádkozás. Mások azt állítják, hogy a napi munkában annyira elfáradnak, hogy nincs erejük imádkozni. Ebben azért erős túlzás van, ők vélhetően inkább önmagukat próbálják felmenteni hanyagságuk miatt. El kell ismernünk, hogy nem csak a munka, de az ima is lehet néha valóban fárasztó. Az is előfordul, hogy valaki nem elég kitartó, s ha nem teljesülnek azonnal vagy rövid időn belül a kérései, akkor abbahagyja az imádkozást, mert belefáradt. Jézus azt kéri, hogy legyünk kitartóak az imában. Ezt könnyen értjük csupán a kéréseinkre, pedig az istendicséretre és a hálaadásra is vonatkozik.
Az özvegyről és az igazságtalan bíróról szóló történet azt tanítja, hogy a kitartó kérés meghozza eredményét. Arról se feledkezzünk meg, hogy Isten talán a hitünket, az állhatatosságunkat akarja próbára tenni. Ha valami valóban fontos számunkra lelki fejlődésünkhöz, akkor kérjük bátran Istent annak megadásáért. Gazdagságot és mérhetetlen vagyont nem érdemes kérnünk Istentől, de lelki kincseket és kegyelmi segítségét igen. Egyedül Istentől érdemes kérnem mindazt, ami életem boldogságához és az örök élethez szükséges.
© Horváth István Sándor

Imádság:
Urunk, Jézusunk! Te örömhírt hirdettél az embereknek és olyan igazságokat tanítottál, amelyek emberségünk legmélyét érintik. Te azt várod tőlünk, hogy ne kényszerből, hanem önként és szeretettel kövessünk téged. Te azt kéred tőlünk, hogy keresztutadon is kövessünk. Érted és az üdvösség reményében lemondunk a kényelemről, az evilági előnyökről és személyes érdekeinkről. Nem ragaszkodom régi életemhez, hanem élek az új élet lehetőségével, amelyet te adsz. Töltsd el szívemet az újrakezdés örömével! Töltsd el szívemet az irántad való őszinte szeretettel! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!
 
(Kérésre naponta szívesen megküldjük Önnek e-mailben a napi evangélium szövegét, és a hozzá kapcsolódó elmélkedést és imádságot. Az ingyenes szolgáltatásra itt iratkozhat fel.)