Söptei betlehemes játék
A betlehemes játék letölthető word formátumban itt.
Fehérváry Jákó OSB: Nemes – üres Katekézis a liturgiáról
A II. vatikáni zsinat liturgikus dokumentuma egy el nem évülő kritériumot fogalmaz meg a templomainkban helyet kapó művészeti alkotások számára: „Az ordináriusok, amikor az igazán szakrális művészeteket szorgalmazzák és támogatják, inkább a nemes szépségre, mint az üres pompára törekedjenek. Ez érvényes a szent ruhákra és a berendezésre is" (SC 124).
Kajtár Edvárd: A vasárnap lényege (1. rész) Katekézis a liturgiáról
A II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója a dokumentum utolsó részében a liturgikus év egyes ünnepeiről értekezik, és e rész egyik első egysége a vasárnapról mint az „egész liturgikus év alapjáról és magjáról" szól (106. pont).
Az egyházi év: a húsvéti idő
A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömben üljük meg: egyetlen ünnepként, sőt „nagy vasárnapként”. A nagyböjti idővel ellentétben – melynek negyven napjába nem számítjuk bele a vasárnapokat, mivel vasárnap mindig Krisztus feltámadását ünnepeljük -, a húsvéti idő egységes ötven napot alkot: húsvétvasárnappal kezdve hét hétből áll, az ötvenedik nap pedig pünkösd vasárnapja. A húsvéti idő vasárnapjai húsvét vasárnapjának számítanak, és - húsvétvasárnap után - húsvét második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik vasárnapjának hívjuk őket.
Kis liturgikus illemtan
Készület a templomba I.
Liturgikus sorozatunkban foglalkoztunk már a liturgia alapjaival, a szentmisével, a szentek ünneplésével, a liturgikus évvel, legutoljára pedig az imaórák liturgiájával. A következőkben egy egészen gyakorlatias téma kerül sorra: egyfajta Liturgikus illemtan. Olyan általános dolgokat fogunk tárgyalni, mint a szentmisére való készület, a keresztvetés, a térdhajtás, mit tegyen az, aki nem tud térdet hajtani, vagy letérdelni, hogyan járuljunk szentáldozáshoz, stb. Talán azt gondolhatjuk, ezekről felesleges beszélni, mégis remélem, előbb-utóbb mindenki számára fog valami újdonságot hozni a rovat.
Ünnepeink és emléknapjaink
A katolikus liturgiában alapvetően kétféle módon ünneplünk: ünnepeljük egyrészt magát a liturgikus (vagy más néven egyházi) évet, amelyben felidézzük az üdvösség történetének eseményeit, adventtől Krisztus Király ünnepéig. A másik ünneplési rendünk a naptári napokhoz igazodik. Ide tartoznak az Úr Jézus egyes ünnepei, valamint a Boldogságos Szűz és a szentek ünnepei. Anyaszentegyházunk tehát az üdvösségtörténet megjelenítő átimádkozása mellett folyamatosan elénk adja azoknak az életpéldáját, akik előttünk jártak az üdvösség útján, és bizonnyal eljutottak Mennyei Atyánkhoz.
