Szombathelyi Egyházmegye

Szécshenyi 2020 - Európai Szociális Alap

A Szombathelyi Egyházmegye pasztorális terve

Legyünk ma is a „A szentek földje”! – A Szombathelyi Egyházmegye Lelkipásztori Terve (pdf)

 

Megállapítások, egyes területek lelkipásztori irányelvei

                                            LELKIPÁSZTORI TERV

(..) Legyünk ma is a szentek földje! A mai világ, amely sok esetben távolodik a hittől, a szentekre még mindig odafigyel, az ő példájuk a mai embert is megérinti. Isten arra hív minket, hogy nagy odaadással, szentként éljünk. Az egyházmegye lelkipásztori tervének legfőbb célja az, hogy ebben segítsen mindannyiunkat, papokat, szerzeteseket, világi híveket, családokat, fiatalokat és idősebbeket.

Az egyházmegye lelkipásztori terve a lelkipásztorkodás egyes területeit veszi sorra. Az egyes fejezetek (a legelső kivételével) három részből állnak: a Szentírás, az egyház tanítása és szentjeink életpéldájának üzenete az adott témakörről; az egyházmegye helyzete a témakört illetően; lelki-pásztori irányelvek. A lelkipásztori irányelvek azt a néhány legfontosabb célkitűzést foglalják magukban, amelyeket az elkövetkező években meg akarunk valósítani, amelyek minden plébánia számára – a helyi körülmények figyelembe vételével – kötelező erejűek.

A lelkipásztori terv fontos második része a paptestvéreimhez írt levél. Ebben összefoglalom mindazt, amit a papi lelkiség és a lelkipásztorkodás terén az atyáktól várok, amit egyházunk sok, ebben a témában kiadott irányelve a mi egyházmegyénkre alkalmazva számunkra előír. A lelkipásztori terv végén egy mellékletben még nagyon sok olyan javaslatot találunk, amelyeket az egyes plébániák igen nagy haszonnal magukévá tehetnek. (...)

 

                         1. „NÉLKÜLEM SEMMIT SEM TEHETTEK.” (Jn 15,5)

(..) Az Egyház megújulása, küldetésének hiteles megvalósulása ezért szent embereken, Isten felé nyitott szíveken keresztül történik. Lelkipásztori tervünk legfőbb üzenete ezért ez: Legyünk ma is a szentek földje! Éljünk Krisztusban, az Ő kegyelmében, hiszen nélküle semmit sem tehetünk.

A papság lelki életéről bővebben írtam a paptestvéreknek szóló üzenetben. Minden lelkipásztor törekedjen a Krisztusban való élet elmélyítésére, hiteles megélésére! Legyenek életének éltető forrásai a Szentírás, az elmélkedés, a rendszeres szentgyónás, a Szentmise átélt napi megünneplése, a zsolozsma odafigyelő imádkozása, a Szűzanya tisztelete! Örömmel mondja ki minden nap a maga igenjét a meghívó Krisztusnak! Tűzzel, szívvel élje a papságát, amely „ajándék és titok” (Szent II. János Pál). Minden paptestvér törekedjen a nagylelkű szolgálat szellemében élni nap mint nap!

A világi keresztény testvéreket ugyanerre buzdítom. Éljetek Istenben, az Ő szeretetében! Járuljatok gyakran a kegyelem forrásaihoz, a szentségekhez! Legyen mindennapi forrásotok a Szentírás, az Evangélium olvasása, átelmélkedése! Imádkozzatok együtt a családjaitokban! A hit átadásának, a gyermekek igazi értékekre való nevelésének legszentebb pillanatai ezek. Boldog Batthyány-Strattmann László és Boldog Brenner János családjának példája erre tanít minket. Keressétek a rászorulók, a szegények szolgálatának módjait! Legyetek élő, cselekvő tagjai hívő közösségeinknek! Bátran tegyetek tanúságot hitetekről! Legyetek a munkahelyen is a becsületes és szorgalmas munka, az emberség és jóindulat példái! Éljétek a szeretet titkát családotokban, közösségeitekben, környezetetekben! Lelkipásztori tervünk legfontosabb, legelső, és kihagyhatatlan kiindulópontja ez. Innen fakadhatnak majd hiteles tettek, fakadhat az evangélium továbbadása.

 

                 2. „TEGYÉTEK TANÍTVÁNYAIMMÁ MIND A NÉPEKET!” (Mt 28,19)

 

Lelkipásztori irányelvek. Adjuk tehát tovább a jó hírt, az Istenben való élet örömét tetteinkkel és szavainkkal! Legyen az életünk, legyenek a közösségeink, plébániáink, családjaink vonzóak, hitelesek, szeretettel teliek! Mondhassák ránk is: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” (Tertulliánusz) Krisztus mondta: „Arról ismerik majd meg, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,35)

Legyenek a Szentmiséink is vonzóak, meghívó jellegűek! A hívek üdvözlő szeretete, a szép ének, az evangéliumi, jól érthető és személyesen nekünk szóló prédikáció, az imádság hiteles légköre tegye a hittől eltávolodottak számára is befogadhatóvá az örömhírt. 

Minden plébánia készítsen egy tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan tudja, legalább évente egy-két alkalommal azokat is megszólítani, akik eltávolodtak a hittől! Teheti ezt a lelkipásztor családlátogatások által, tehetjük gyermekek és családok számára szervezett programokkal, imaestekkel, zarándoklatokkal és még sok más módon. Ezt az evangelizációs tervet minden lelkipásztor írja bele az Egyházmegyei Vizitáció során készítendő beszámolóba, és mondja is el a vizitációs látogatás során.

Minden keresztény hívő törekedjen arra, hogy továbbadja az evangélium üzenetét. Gyerekek és fiatalok hívják meg a barátaikat hittanra, imatáborba, ifjúsági közösségbe! Bátran beszéljenek nekik a hitük öröméről! Felnőttek tegyenek tanúságot a hitükről a munkahelyükön, baráti körben! Hívják el ismerőseiket Szentmisére, vagy egy-egy lelkigyakorlatra, zarándoklatra, cursillóra, Szentlélek Szemináriumra, a Szent András iskola kurzusaira! Az egyházmegye, lehetőségeihez képest, segít abban, hogy ezek a hitébresztő, hitet megerősítő alkalmak a megfelelő támogatást megkapják.

Legyenek a hittanórák, az egyházi iskoláink olyan helyek és alkalmak, ahol a gyermekek találkozhatnak az élő Istennel! Vonjuk be a  szeretetszolgálat, a karitatív munka alkalmaiba a hittől eltávolodott ismerőseinket is! Használjuk fel a média eszközeit is az evangélium továbbadására! Szervezzünk olyan kulturális eseményeket, előadásokat, amelyek a hittől távolabb levő testvéreink számára is vonzóak lehetnek! Legyünk meghívó, kilépő Egyház! Kövessük Krisztust, a Jó Pásztort, aki megkeresi az elveszett bárányt, aki nem azért jött, hogy az igazakat hívja, hanem a bűnösöket!(Lk 5,32; 15,1-7)

 

                                                     3. Lelkipásztoraink

 

Lelkipásztori irányelvek

Az éves szabadság idejére a helyettesítést az egyházmegye szervezi meg minden lelkipásztornak, aki ezt kéri. Ez részben az akolitusok bevonásával történik majd. 

Az egyházmegye minden lelkipásztor számára biztosítsa az időről időre esedékes egészségügyi szűrést, és nyújtson segítséget az esetleges kezelések megszervezésében.

Az újmisés atyák a szentelésük után öt évig rendszeresen találkozzanak egy erre külön kinevezett atya vezetésével. A találkozók nyújtsanak segítséget a lelki élet elmélyítésében, a felmerülő gondok, lelkipásztori problémák megbeszélésben.

 

 

                                4. A PÜSPÖK ÉS AZ EGYHÁZMEGYE VEZETÉSE

 

Lelkipásztori irányelvek

A püspök legyen papjainak atyja és testvére. Legyen mindig kész a meghallgatásukra. Törődjön az ő lelki, szellemi és anyagi állapotukkal. Gyakran látogassa őket, mindig legyen elérhető a számukra.

A püspök legyen példa az életszentségre való törekvésben is. Egyszerű életmódjával, imádságos lelkületével, mindenkihez való segítőkész hozzáállásával, az igehirdetés szolgálatában való buzgalmával adjon jó példát papjainak és a híveknek.

A püspök mindig támaszkodjon munkatársaira a döntések meghozatalában, a lelkipásztori tervezésben. Kérje ki tanácsukat, valamint a papság és a hívek képviselőinek tanácsát is.A papok áthelyezése kapcsán törekedjen mind az érintett lelkipásztorok, mind a hívő közösségek igazi javát szolgáló döntéseket hozni. A püspöknek és munkatársainak legyen víziója az egyházmegye jövőjével, evangelizációs küldetésével, a problémák megoldásával kapcsolatban, és ezt ismertessék is meg a papsággal és a hívekkel.Az egyházmegyei központ munkatársai mindig szolgálatkész lelkülettel igyekezzenek az egyes plébániák gondjait megoldani.

 

 

                                      5. HITOKTATÁS – FELNŐTT KATEKÉZIS

 

Lelkipásztori irányelvek

Az elsőáldozási és bérmálási felkészülésnek legyen része a szülők többszöri összehívása, vagy a szülőkkel való kapcsolatfelvétel valamilyen más módja (családlátogatás, személyes beszélgetések a gyermekek szüleivel). A szülőkkel való találkozások alkalmával ne csak gyakorlati, szervezési kérdések megbeszélése történjen, hanem essen szó hitről, gyermeknevelésről, családról, keresztény életről is. Legyen lehetőség a hitbeli hozzáállás, gondolkodás formálódására, közös imára és lelki készületre, a felmerülő kérdések megválaszolására, vélemények, tapasztalatok, élmények megosztására is. A szülők kapjanak megerősítést saját szerepük kapcsán gyermekeik hitre nevelésében, lehetőséget istenkapcsolatuk rendezésére, elmélyítésére, mindenekelőtt pedig kapjanak irgalmas, megértő, figyelmes szeretetet. Erre alkalmas és készséges szülők bevonhatók lehetnek a szentségi felkészítés folyamatába is, pl. gyakorlati tennivalók, tanúságtétel területén. Az elsőáldozásra, bérmálkozásra készülő gyermekek kapják feladatul, hogy kérdezzék meg szüleiket, nagyszüleiket a hitükről, az életük legfontosabb eseményeiről, kérjék meg őket, hogy adjanak a számukra egy-két életre szóló tanácsot, és aztán írják is le mindezt egy füzetbe, hogy később is vissza tudjanak rá emlékezni. A szülőkkel való találkozások megszervezésében legyen a lelkipásztor segítségére az akolitus, a hitoktató vagy más, erre alkalmas személy. A szülőkkel való találkozásokra az egyházmegye témajavaslatokat állít össze.

Lehetőség szerint minél több plébánián legyen felnőttkatekézis(bibliaóra, előadássorozat). Akár több plébánia összefogásával, legalább havi rendszerességgel legyen lehetőségük a híveknek felnőtteknek szóló hittanon való részvételre – ezek az alkalmak a környékbeli plébániák, filiák hívei számára is legyenek nyitottak, elérhetőek! Hívjuk meg barátainkat, ismerőseinket ezekre az alkalmakra!

A bérmálási felkészítésnek legyen része egy 2-3 napos lelkigyakorlat. A lelkigyakorlatok megszervezésében és lebonyolításában a plébániák lelkipásztorainak segítséget nyújtanak az akolitusok, a hitoktatók, és szükség esetén az egyházmegye által felkért lelkigyakorlatos team-ek. Igyekezzünk ezekre a lelkigyakorlatokra olyan hiteles embereket, főként fiatalokat meghívni, akiknek a tanúságtétele a bérmálkozókban életre szóló nyomot tud hagyni. Az egyházmegye kidolgozza a lelkigyakorlat javasolt tematikáját, forgatókönyvét. A költségeket a bérmálkozó, a plébánia és az egy-házmegye közösen állja.

Az iskolai hitoktatás során legalább minden ötödik hittanóra ún. lelki óra legyen. A lelki jellegű hittanórák biztosítsanak lehetőséget a gyermekek számára, hogy saját szavaikkal imádkozhassanak, kötetlen beszélgetés során elmondhassák egy-egy témáról gondolataikat, és bármit szabadon kérdezhessenek. Ezeken az órákon ne legyen kötött tananyag, hogy legyen idő megosztásra, beszélgetésre, kérdések megválaszolására, mélyebb imádságra, illetve játékos közösségépítő foglalkozásokra. Ez a lelki óra történhet a második hittanóra keretében is. A hitoktatók számára legyenek továbbképzések, bemutató órák ezzel kapcsolatban.

 

                                                     6. Plébániai közösségek

 

Lelkipásztori irányelvek

Mivel a kisközösségek megléte egy-egy plébánia életképességének egyik fontos jele, és a további fejlődés lehetséges kiindulópontja, alap-vető elérendő célként fogalmazzuk meg, hogy a következő években valamennyi plébánián – amennyire ezt a helyi adottságok lehetővé teszik – hozzanak létre legalább egy rendszeresen összejövő plébániai közösséget. Ez megoldható úgy is, hogy valamelyik meglevő csoportot (pl. képviselőtestület; Rózsafüzér Társulat) közösen imádkozó, hitükről tanuló, tapasztalataikat egymással megosztó közösséggé formálják át. A csoport megszervezésében segíti a plébánost a képviselőtestület egy erre kiválasztott tagja, egy akolitus, vagy más erre alkalmas személy.

A közösség középpontjába Krisztust és a vele való találkozást, a hitbeli tapasztalatok megosztását tegyük!

A pasztorális helynökség egy kijelölt munkatársa foghatja össze a közösségekkel kapcsolatos feladatokat: a közösségszervezők képzése; javasolt tematika összeállítása a közösségi alkalmakra; már tapasztalt közösségvezetők, tanácsadók szaknévsorának összeállítása; férfi közösségek születésének kiemelt támogatása, esetlegesen egyházmegyei férfi szövetség alapítása lelkipásztorok és világi férfiak bevonásával.

 

                                                      7. CSALÁD

 

Lelkipásztori irányelvek 

Az egyházmegyében szentségi házasságra készülő jegyespárok mindegyike vegyen részt jegyeskurzuson. Ennek keretében személyesen találkozzon az eskető pappal és házaspárral is.
- Az egyházmegye biztosítsa a felkészítésben résztvevő házaspárok képzését, és állítson össze egy javasolt tematikát a számukra.
-A jegyesoktató házaspárok kiválasztásában és a közös jegyesoktatási alkalmak megszervezésében segítsen a plébánia valamely erre kiválasztott tagja (a képviselőtestület család referense, egy akolitus, a családcsoport egy tagja stb.).

„Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program bevezetése az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban.
-A „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés (CSÉN) program megismertetéséhez egyházmegyénk nagyobb városaiban módszertani bemutatókat kell szervezni, ahol betekintést kaphatnak az iskolák a programba.
- A program elindításához módszertani képzéseket kell indítani az egyházmegyében, amelyek során a résztvevők elsajátíthatják a módszer alapjait, illetve szakmai segítséget kapnak saját „család-órák®” kidolgozásához.
-Fel kell térképezni, az egyházmegyében kik végezték el korábban a képzést, és bevonni őket is a munkába. Rendkívül fontos a hiteles, vonzó, a diákokkal a hangot jól megtaláló oktatók kiválasztása. A CSÉN-módszer ideális megvalósulása a havi rendszerességgel tartott családóra (dupla óra), melyet két tréner vezet, lehetőség szerint az osztályfőnök jelenlétével. A családóra hittanóra terhére is megvalósulhat.

  Segítségnyújtás (párterápiás lehetőség biztosítása) a krízisbe került családoknak.
- Párterápiás lehetőség biztosítása az egyházmegye támogatásával.
- E feladatok ellátásához, bővítéséhez szükséges új, hívő szakemberek bevonása. (Ez különösen szükséges Zala megyében, hogy ott is elérhető legyen a fenti lehetőség.)
- Minden plébánián legyen információ arra vonatkozóan, hova tudja irányítani a krízisben lévő párokat, családokat.
- A segítő központok abban is nyújtsanak támogatást, hogy az elvált, újraházasodott, házasságukat rendezni kívánó hívek jogi, valamint lelkipásztori segítséget kapjanak.

 

                                                        8. Ifjúság

 

Lelkipásztori irányelvek

Induljon az egyházmegyében ifjúsági vezetőképzés. Az ifjúsági vezetők segítsenek abban, hogy minél több plébánián létrejöhessen ifjúsági közösség. Ebben kapjanak segítséget a helyi plébánostól és az egyházmegye ifjúsági referensétől.

Legyen minél több plébánián ifjúsági Szentmise, ahol a prédikáció, a liturgikus szolgálatok kiosztása, a (gitáros vagy ifjúsági énekkar által énekelt) szent zene elsősorban a fiatalokhoz szóljon. Ügyeljünk arra, hogy a gitáros zene is minőségi és a liturgiához illő legye.

 


                                                            9. Szeretetszolgálat

 

Lelkipásztori irányelvek

Szervezzen a karitász lehetőleg minél több plébánián idősek klubját. Idős testvéreink közül egyre többen maradnak egyedül. Nagyon nagy segítség a számukra, ha közösségbe járhatnak, együtt imádkozhatnak, énekelhetnek, zarándokolhatnak, beszélgethetnek. Igen gyakran a rászorulók nehéz helyzetéről is egy-egy ilyen találkozáskor értesül a karitász csoport.

Jöjjön létre egy vagy több egyházi cigány gyerek kórus, ill. zenekar. A romák megszólításának egyik legfőbb, legjárhatóbb útja a zene, az egyházi ének. Sok cigány embert vezethetünk el Krisztushoz, ha színvonalas énekkart szervezünk a számukra, és sok roma közösségbe elvisszük rajtuk keresztül az evangélium jó hírét. Természetesen a romák megszólításának más módjai is éppilyen fontosak és járhatóak, mint a családjaik meglátogatása, tanodák létrehozása, zarándoklatok és búcsúk, különlegesen is nekik szóló imaalkalmak, Szentmisék.

A helyi karitász csoport vagy plébániai önkéntesek kutassák fel a plébánia legszegényebb családjait, látogassák meg őket, tegyenek javaslatot a helyzetük javítására. Ezt követően konzultáljanak az Önkormányzat illetékesével, a plébánossal, és együttes erővel igyekezzenek segíteni minden évben egy-egy nagyon rászoruló családnak.

 

 

                                                         10. Ministránsok

 

Lelkipásztori irányelvek

Két-három évente kerüljön sor egyházmegyei szervezésben ministráns táborra. A tábor programja, tartalma legyen olyan, ami igazi Krisztussal való találkozást tesz lehetővé a fiatalok számára, bevezeti őket a liturgia mélyebb megélésébe, valamint segíti őket, hogy felismerhessék, befogadhassák a krisztusi hívást, ha megszólal a lelkükben.

Az egyházmegye – az ifjúsági vezetőképzéssel összefüggő módon – szervezzen képzést ministráns vezetők számára.

 

                                                              11. Sajtó

 

Lelkipásztori irányelvek

Minden plébánián legyen média felelős. Lehetőleg az egyházközségi képviselőtestület valamely tagja feleljen azért, hogy a plébánia hírei megjelenjenek a helyi sajtóban és médiában, eljussanak az egyházmegyei sajtóközpontba, a plébánia honlapja folyamatosan frissüljön, a média eszközeivel is megszólaljon az evangélium örömhíre az adott plébánián. Az egyházmegye médiaközpontja segítse a plébániákat abban, hogy honlapjukat (és egyéb médiában való megjelenésüket) létrehozzák, és élővé tegyék. Fontos lenne, hogy minden plébánia miserendje elérhető legyen az egyházmegye honlapján.