Dr. Takács Gyula atya gondolatai - Évközi 3. vasárnap
„Higgyünk abban, hogy Isten itt van a szívünkben minden nap, szüntelen, higgyünk az Ő hozzánk beszélgető szavában, és fordítsuk felé a figyelmünket, a tekintetünket, és a lépteinket is,
menjünk az Istenhez. Ez az életünk.”
Évközi 3. vasárnap
Jón 3,1-5.10
1 Kor 7,29-31
Mk 1,14-20
Közel van az Isten országa.
Jézus szavai azt mondják nekünk, hogy Isten a közelünkben van. Közel van hozzánk. Pedig Isten megközelíthetetlen, Isten elérhetetlen. Mégsincs távol tőlünk. Mert úgy szeretett bennünket, hogy odalép hozzánk, hogy itt van velünk. Annyira közel van hozzánk, hogy a szívünkben van. Bárhova megyünk, bármit teszünk, Isten ott van bennünk. Lát bennünket és beszélget velünk. Szólít és vezet minket, hiszen a lelkünkben ott él Isten prófétája. Rábízza e prófétára a hozzánk küldött szavát, ahogyan Jónásra rábízta az üzenetet a niniveieknek. Igen, a lelkünkben megszólal Isten üzenete. Ó, milyen sokszor beszélget velünk! Vajon meghalljuk Isten szavát? És megértjük, hogy mit mond nekünk? S ha megértettük, fölkelünk? Úgy teszünk, mint Simon és András, mint Zebedeus fiai, akik otthagyták a munkát, amit végeztek épp, ami fontos volt nekik. Otthagyták a mindennapokat, és nyomába szegődtek a hívó szónak: Jöjjetek! - mondta nekik. És olyan útra vezette őket, amely utat az emberi értelem, az ember szíve el sem gondolhatott.
Vezette őket kifele ebből a világból, vitte őket az Ég, az Örökkévalóság ösvényén. Így vagyunk mi Istennel. Valóban hinnünk kell a közelségében. Higgyetek! - mondja Jézus, miután azt mondta:
Közel van az Isten országa hozzátok! Higgyétek tehát, hogy ott van Isten a szívetekben, higgyétek az Ő szavát, hogy beszél hozzátok, csak figyeljétek, hogy észrevegyétek, hogy megértsétek, és kövessétek,
ahogyan követték a niniveiek a próféta ajkán felhangzó szózatot, és megtértek: Térjetek meg! - mondja Jézus, mondja nekünk is, s az Ő szava annyit jelent, ez a lényege: Fordítsátok felém a tekinteteteket!
Csak ennyit: Nézettek reám! Forduljatok meg onnét a napi munkából, amit végeztek éppen, most keljetek fel, és jöjjetek felém, jöjjetek utánam!
Így éljetek! Lépjetek ki ennek a világnak a hálójából! Ki kell lépnetek! Erre hív Isten közelsége. Ki kell lépnetek ennek a világnak a hálójából, abból a mindennapi életből, amelyben éltek, arról az útról, amely útra vezet benneteket az értelmetek, amelyre irányít az akarat.
Utánam jöjjetek! - ezt mondja Jézus. Azért kell, hogy kilépjünk a világ hálójából, mert ez a háló nem biztonságos, szakad széjjel. Elmúlik a világ. Az út, amelyen megy az ember, elfogy a lába alól. És milyen hamar!
Az idő rövid. Csak egy pillanat, és elmúlik, már nincs is semmi, amiben bízhatna az ember. Isten azonban örökkévaló. És Ő önmaga örökkévalóságát, az Ő életét, az örök életet kínálja nekünk - ez az öröm, ez az evangélium. Higgyetek az evangéliumban! - mondja Jézus. Higgyetek abban, hogy Isten a tiétek, az Isten élete, az Ő birodalma, az örökkévaló világ.
És jöjjetek bátran, jöjjetek utánam! Nap mint nap szólongat bennünket Isten, aki itt van a közelünkben,
a szívünkben van, nap mint nap rábízza szavát az Ő lelkünkben lakó prófétája ajkára.
Munkáink közepette odalép hozzánk, és megszólít, és hív bennünket, kihív a világból, és azt mondja:
Úgy éljetek ebben a világban, hogy ne a világot nézzétek, ne a mindennapok bánatát és örömét.
Úgy sírjon, aki sír, mintha nem sírna, és aki örül, mintha nem örülne. Ne ennek a világnak éljétek az életeteket, hanem higgyetek az Örökkévalóság közelségében, higgyetek abban a Szeretetben, aki a titeket szerető Isten jósága, és forduljatok Őfelé. Ennyit jelent, hogy térjetek meg.
Fordítsátok Őfelé a figyelmeteket, a tekinteteteket, és ha Őrá figyeltek, akkor meg fogjátok hallani az Ő bennetek szóló, szüntelen titeket szólongató szavát, meg fogjátok érteni és fel fogtok kelni,
itthagyjátok a világot és mentek az örökkévalóság útján.
S ezen az úton Ő előttetek jár, Ő vezet benneteket, Ő oltalmaz, Ő erőt ad és világosságot, Ő tanít titeket ennek az útnak a titkaira, és hazavezet önmagához.
Íme, ezt tanítja nekünk a mai vasárnap. Azt tanítja, hogy Isten közel van. Higgyünk ebben.
Higgyünk abban, hogy Isten itt van a szívünkben minden nap, szüntelen, higgyünk az Ő hozzánk beszélgető szavában, és fordítsuk felé a figyelmünket, a tekintetünket, és a lépteinket is, menjünk az Istenhez. Ez az életünk.
S miközben így élünk, egyre inkább kitágul a végtelenség, az örökkévalóság, egyre inkább meg fogjuk érteni, meg fogjuk ízlelni Isten csodálatos jelenlétét, az Ő közelségét, és mindig többet és többet örülni fogunk ennek, örülni mindörökké.
Ámen.
2021. január 24.
Takács Gyula plébános atya
