A hit és a szeretet titkát őrzik! - Megáldották az Annunciáta nővérek zárdáját és az új plébániaépületet Sárváron
Jelentős állomáshoz érkezett a katolikus közösség Sárváron. Elkészült az Annunciáta nővérek rendháza és az új plébániaépület is. Augusztus 27-én Székely János megyéspüspök áldotta meg az épületeket. Szeptember 1-jétől katolikus óvoda kezdi meg működését a városban.
Alapításuk 100 évfordulóján – 2020-ban – költöztek vissza a Szombathelyi Egyházmegyébe, közelebbről Sárvárra az Annunciáta nővérek. Rendházuk kialakítása a településen párhuzamosan folyt a Szent László Plébánia épületének felújításával. A beruházások eredményeként az itt élő nővérek – többek között – közösségi helyiséggel, kápolnával is rendelkező kolostorba költözhettek, míg a plébánián pl. új irodahelyiségeket alakítottak ki, ahol fogadni tudják az ügyintézésre érkezőket, emellett itt is élnek a városban szolgáló atyák.
Székely János megyéspüspök áldotta meg az épületeket augusztus 27-én. A Szent László király-templomban bemutatott szentmisén homíliájában kiemelte: Jézus arra tanít bennünket, hogy az élethez tartalékolajra van szükség, úgy, ahogy az okos szüzek tették, akik lámpásaikhoz vittek ebből. Aki arra gondol, hogy pl. a házasság egyszerű dolog, azt téved, hasonló a balga szüzekhez. A házasságban élőknek is újra és újra bele kell tenniük a szívüket a kapcsolatba. Ahogyan a szerzetesi élethez és a papsághoz is kell tartalékolaj: nagylelkűség és odaadás.
Egy plébánia és egy kolostor ezt a titkot, a hit és a szeretet titkát, ezt a tartalékolajat őrzi, táplálja és ennek a forrásához vezet oda nagyon sokakat, mondta Székely János. A megyéspüspök felidézte gyermekkorát, azt a kántornőt, aki titokban tett fogadalmat és életpéldájával, tetteivel vezette a fiatalokat Krisztushoz. Másik gyermekkori emlékként azt a ferences plébániát említette, ahová jártak. Az atya aki tanította őket sokat idézte a Bibliát, ami annyira belelkesítette, hogy 14 évesen elolvasta egy nyáron a Szentírást. Óriási kincs az Istennek odaszentelt élet, és a plébánia is, hangsúlyozta a megyéspüspök.
A mai világban amely Istentől egyre inkább távolodni akar, a legalapvetőbb értékeit – család, hit, nemzet – mintha elfeledné, szükség van olyan sziklákra ahol ezek az értékek ragyogni, élni tudnak, ahol továbblehet adni azokat a következő nemzedéknek.
Székely János ezt követően felidézte az annunciáta nővérek rendjének néhány ragyogó pillanatát – köztük az alapítást, a brazíliai misszió elindulását – hálát adva Istennek a szolgálatukért.
Gyakran úgy tűnik, hogy az Egyházban fontos szerepe van a papnak, a vezetőknek. De éppen olyan fontos, sőt fontosabb a nővérek Istennek odaadott hiteles élete, olyan mint az Egyház aranyfedezete. Jézus keresztje alatt asszonyok álltak. A bátor férfiak – János kivételével – elfutottak. A feltámadás első tanúi asszonyok voltak. Az Egyháznak óriási kincse ez az asszonyi hűség, az Istennek odaadott életek gazdagsága, mondta Székely János.
Ahhoz, hogy ez a plébánia éljen az rajtatok sárváriakon múlik, mondta Székely János. A Ti odaadásotokon, lelkesedéseteken. Mindenkinek bele kell tennie azt a kincset amit Istentől kapott. Ebből nő ki egy eleven, karizmatikus közösség, tette hozzá a megyéspüspök. Egymásban nem a hibákat kell keresni, hanem meg kell látnunk a másikban Krisztus arcát aki mindannyiunkban ott rejtőzik. Segíteni kell ezt előcsalogatni, mondta Székely János.
