Amikor Krisztus arcába nézünk - Papp Miklós előadása a Hegyi beszédről
Október 3-4-én folytatódott az Istenről és a világról című előadássorozat Zalaegerszegen és Szombathelyen. Ezúttal dr. Papp Miklós görögkatolikus papot, erkölcsteológust hallhatta a közönség, aki a Hegyi beszédről, mint keresztény életünk morális középpontjáról beszélt.
Jézus az Újszövetségben mindenben újat hozott az ember számára. Újat, többet tudunk az Istenről, új a papság, új a kultusz az Eucharisztiával, szentségekkel, szentmisével, és Krisztus megfogalmazza a Hegyi beszédben miként kell élnünk és követnünk őt. Az ószövetségi 10 parancsolat helyett újszövetségi morált alkotott nekünk.
Krisztus csúcstanítása van a Hegyi beszédben, ezért is kellene ezt minden keresztény embernek rendszeresen – lehetőleg minden héten – olvasnia, elmélkedni rajta, fogalmazott Papp Miklós. Ehhez képest gyakran ezen haladunk át leggyorsabban.
A Hegyi beszédben Jézus szavai és tettei egységben vannak, mindez majd nagypénteken fog kiderülni, ott valósítja ezeket meg. És ami nagypénteken történik ahhoz a Hegyi beszédet kell elolvasni.
Krisztus a hegyen mondja a beszédet Máté evangéliumában. Máté úgy ír evangéliumában Krisztusról mint az új Mózesről. Jézust is megakarják ölni csecsemőkorában, akárcsak Mózest. Jézus is Egyiptomból jön, pászkát hajt végre, akárcsak Mózes. És Jézus is felmegy a hegyre és kezében két új kőtáblát tart, ajárcsak Mózes. De ezekre a kőtáblákra már más van írva: a szeretet két parancsa.
Ez Jézus csúcskinyilatkoztatása, fogalmazott Papp Miklós.
Ez az új parancs ami felülmúlja a régit Máté megfogalmazásában.
Az ikonokon gyakran Jézust a Hegyi beszéd ábrázolásakor mint az Ítélő Krisztust jelenítik meg. Aki ott beszél, az a Végidejű bíró. Az fog minket ítélni aki a hegyen tanít és azt fogja számon kérni amit a hegyen tanított, mondta Papp Miklós.
Ezért az utolsó ítélet annak lesz meglepetés aki a Hegyi beszédet nem olvasta. Aki olvasta és aszerint él, annak örömhír, evangélium.
A fordításokban Hegyi beszédnek hívjuk ezt a történetet, de ez inkább prédikáció, mert meghív, megszólít minket Jézus. A Hegyi beszéd nem hagy békén, örök parázs van a szövegben, a tanításban. Ennek sokkal nehezebb megfelelni, mint a 10 parancsolatnak. Éppen ezért is imádkozzák keleten az Eucharisztia vételekor, hogy az parázs legyen az életükben.
A Hegyi beszéd közepe – és ami életünknek is – Jézus Atya tudata, ahogy Ő az Atyára tekint. Az Atya szerető, teremtő, aki úgy szerette a világot, hogy Egyszülött fiát adta érte. Papp Miklós felvetette: a különböző vallások tanítói is pl. a szeretetről ugyanazokat mondták mint Krisztus. Akkor mitől több amit ő mondott az embereknek?
Attól, hogy a keresztény morál közepe nem törvény vagy okosságok, hanem az élő Krisztus. Mi arra kaptunk meghívást, hogy Őt kövessük.
A Hegyi beszédnek az elmúlt két évezredben különböző értelmezései voltak. Az 1. században élt keresztények új törvényként tekintettek rá. Az Újszövetségben a 10 parancsolat nincs egyben felsorolva, megismételve.
Lehet, hogy az első keresztények tudták, hogy most ár kinőttük a 10 parancsolatot, nekünk a szeretet kettős parancsát és Krisztust kell követnünk, mondta Papp Miklós.
Előadásában kiemelte: a zsidók számára minden fontos a Tórából, nem csak a 10 parancsolat. Az ortodox keleti teológia sem emeli ki a 10 parancsolatot, hanem a Hegyi beszédet. A protestánsok sem foglalkoztak a 10 paranccsal többet, mert ahogy Luther mondta: aki itt beszél az is több, és amit beszél is több mint a 10 parancs. A középkori katolikus értelmezésben volt egy elit etika felfogás: a szerzetesek a tökéletes életre törekednek, ezért ők a Hegyi beszédet igyekeznek életükben megtartani, míg a többi ember a 10 parancsolatot. De Jézus nem elitnek mondta el a beszédet, hanem mindenkinek.
Egyes protestáns értelmezések szerint Jézus túl magasra tette a mércét, amit nem lehet elérni. Pl. szeressétek ellenségeiteket. Mindezt azért tette, hogy kiderüljön: rászorulunk a kegyelemre.
Liberális, érzület etikai értelmezés szerint: nem kell szószerint érteni amit Jézus a Hegyi beszédben mondott, hanem allegórikusan.
Albert Schweitzer szerint amit Jézus a Hegyi beszédben mondott az arra a kis időre vonatkozott, amíg – úgy tartották az első keresztények, hogy hamarosan – Jézus visszajön. De ez a korai visszajövetel elmaradt, és innentől nem kell ezt tartalmilag tartani. Míg pl. Tolsztoj azt mondta: amit Jézus a Hegyi beszédben modott azt szó szerint kell érteni. Kinek van igaza? – tette fel a kérdést Papp Miklós. Kicsit mindenkinek. Ezek az elméltek vitázak egymással az elmúlt évszázadokban. Ami biztos: a Hegyi beszéd komplex beszéd, nehéz kibogozni, hogy mi is van benne.
Hogyan tekintünk mi katolikusok a Hegyi beszédre ma? A kiindulópont XVI. Benedek pápa tanítása. A Hegyi beszéd rejtett Krisztológia: amit ott olvasunk az mind Krisztusról szól. Ebben Krisztus arca van és ebből következik a tanítványi élét arculata. Így mi arcot kapunk Krisztustól, nem etikát. Krisztus nem parancsokat hagyott hátra, hanem az arcát. Ezért amikor olvassuk a Hegyi beszédet, Krisztus arca bukkan fel számunkra, ránk tekint.
Amikor a Hegyi beszédet olvassuk nem régi történetet olvasunk, hanem az élő Krisztus arcába nézünk, fogalmazott Papp Miklós.
Ezt követően a boldogságmondásokat értelmezte az előadó. A boldogok szóra azt a görög szót használja az evangélium, amit a görögök az olümposzi istenekre használtak, az isteni boldogáságot fejezték ki vele.
A Hegyi beszéd latin értelmezése szerint az első mondat az egész beszéd tételmondata, a többi ennek kifejtése. Boldogok a lélekben szegények. De kik a lélekben szegények? Aki lélekben gazdag, az az öntelt. A lelki szegény ennek ellentéte. Tudós tudatlanság: sokat tapasztaltam, de mi van amit még tudhatok az Istenről. Mi új lehet még? Elhinni, hogy lehet még Istenről új, több.
A lélekben szegényeké a mennyek országa. A zsidó nyelvben Isten jelenlétét értik a mennyek országa alatta. A lélekben szegények magát Istent kapják meg. Ezért lehetnek boldogok az emberek, és ezért nem baj ha üldözik őket, vagy szenvednek. Ez nagypénteket is elénk vetíti: a megfeszített Krisztus boldogságát.
A keleti értelmezés szerint a boldogságmondásokban nem egy főtétel és annak kifejtése van, hanem egy növekedési folyatamról van szó, mint egy templom építéséről. Az első három mondás az alapozás, belső alapozás: a bűnbánat és a bűn megsiratásának mondatai. A következő boldogások arról szólnak, amikor a belső átalakulás után már a kifelé irányuló cselekedetekben is megmutatkozik a változás: az ember az igazság, békesség, irgalmasság nevében cselekszik. Ez a keleti értelmezés szerint olyan mint amikor a templom falait építjük. És akkor mi a kupola? Az pedig az üldöztetés. És mikor üldöznek minket? Amikor elkezdünk Isten fiai lenni, amikor eljutunk egy szentségre.
És akkor ki a boldog? Az aki polgári jólétben él? Van pénze, sikere, egészsége, családja? Ebből Krisztusnak semmi nem volt, a kereszten sem. Krisztus a kereszten boldog volt? Erre választ kell adnia mindenkinek, ettől függ az élete. Krisztus boldog volt a kereszten. Azért jött a Földre, hogy az Atya akaratát teljesítse. Attól volt boldog, hogy az Atya akaratában a helyén volt és aktívan szeretett.
Mi az Atya akarata? Az, hogy a szeretetet minden körülmények között mutassa meg az embereknek. Mégha keresztre feszítik akkor is. Jézus egész földi élete az Atya határtalan szeretetének kinyilatkoztatása volt.
Ez egy olyan új boldogásfogalom, ami kitart egész életünkben. És mi az egészségért, családért, stb. imádkozunk és ezt tartjuk nagyra.
Meg kell változtatnunk az imádságainkat: kérjük az Atyát, hogy segítsen megtalálni a helyünk a földi életben, és segítsen, hogy ott aktívan szeressünk az Ő akaratában.
Ha ezt meggondoljuk, sokkal többen boldogok vagyunk, csak a külső körülmények elvonják a figyelmet ettől. Ha az Atya akaratát keressük a vértanúságot is eltudjuk viselni.
Szeressünk túlcsordulóan! Legyünk szerelmesek az Istenbe, mert ezzel lehetséges túllépni a magunk korlátain és tudunk több szeretet hozni a világba. A törvény tökéletes teljesítése a szeretet, ahogy Szent Pál is mondja.
Miklós atya feladatot is adott – nemcsak a megjelenteknek, hanem mindannyiunknak. Az első a Hegyi beszéd naponkénti olvasása, megtanulása. Vállaljunk több imát, böjtöt, tekintsük át és rendezzük kapcsolatainkat, valamint találjunk arra időt, hogy hétköznap is részt vegyünk szentmisén.
