Jó szomszédok és barátok akarunk lenni – Szlovén-horvát-magyar katolikus találkozó Belatincben
„Három nemzet gyermekei vagyunk, de egy a tejünk, ami táplál és alakít: Krisztus evangéliuma” – fogalmazta meg az egység mélyítését, katolikus hitünk megerősítését célzó találkozón Bože Radoš varasdi megyéspüspök. A három szomszédos nemzet október 8-án tartott liturgikus találkozójára Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével Szent László ereklyéje is eljött a szlovéniai Belatincbe.
Tekintélyes, 14 hektáros, különleges fafajokat, egzotikus növényeket
bemutató park veszi körül a barokk Bánffy-Zichy-várkastélyt és a Szent László-templomot. Köd üli meg a tájat ezen az októberi délelőttön.
A szabadtéri oltár előtt felállított padokat sorban foglalják el az érkezők, az a többezer katolikus, akik a környező településekről érkeztek. Magyarok Szlovéniából és Magyarországról, horvátok Horvátországból és Magyarországról, szlovének helyből és több magyarországi településről.
Hosszan tart a bevonulás. Népviseletesek és zászlósok vezetik a menetet. Egy baldachin alatt látható az itt vendégeskedő Szent László-ereklye.
Nagy számban vannak jelen a szlovén és a horvát püspöki konferencia tagjai; itt van Jean-Marie Speich érsek, Szlovénia apostoli nunciusa. Magyarországot Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Udvardy György veszprémi érsek, Székely János szombathelyi megyéspüspök és Fekete Szabolcs segédpüspök, valamint Tóth Tamás, az MKPK titkára képviseli. Ausztriát Egidije Živkovič kismartoni püspök képviseli. A papság között vannak a magyar paptestvérek a Szombathelyi Egyházmegyéből, illetve sok papnövendék a ljubljanai és zágrábi szemináriumból, valamint itt vannak a győri szeminaristák is.
Együtt a hit és béke útján – a három nemzet találkozójának mottója a
Ferenc pápa által meghirdetett szinódusi folyamathoz kapcsolódik. Arról üzen a világnak, hogy jó szomszédként, barátként kívánunk élni az Egyház nagy családjában.
A hagyományos, közel harminc évre visszatekintő találkozóra első ízben jöttek magyarországi zarándokok. Szentgotthárdról Bodorkós Imre atya, a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom plébánosa vezetésével jöttek a hívek, 
Szentpéterfáról pedig Várhelyi Tamás hozta el magyar és horvát híveket. Bár első ízben vesznek részt ezen a szomszédos nemzeteket összekötő találkozón magyarok, a kapcsolataik a Szlovéniával nagyon is élők. Havonta jár szlovén atya a Szombathelyi Egyházmegyében élő szlovén kisebbséghez, és a magyarok is rendszeres vendégek Lendván.
Elsőként Andrej Saje novo mesto-i megyéspüspök, a Szlovén Püspöki
Konferencia elnöke köszöntötte a találkozó résztvevőit: „Idén Belatinc (Beltinci) a szlovén és horvát katolikusok találkozójának helyszíne, ahol évszázadok óta a magyar nemzettel is összekapcsolódnak a szálak. Ezúttal Magyarországról is jöttek hívek. Ahogy mottónk hirdeti, mi, katolikusok határok nélküli közösségként élünk, az Egyház egyetlen nagy családjában kapcsolódunk össze.
Jelenlétünkkel és imáinkkal megerősítjük elhatározásunkat, hogy elkötelezettek vagyunk a keresztény közösség építésében, a hit és a béke útján járva, jó szomszédok és barátok akarunk lenni, és munkatársak a világ békéjének építésében”
– fogalmazott, majd rámutatott: találkozókat kell tartanunk, hogy az egymással való kapcsolatunk, a hitünk megerősítése, az Egyházhoz való tartozás megszilárdítása által – amikor megtapasztaljuk a béke veszélyeztetettségét – külső és belső békénket építsük.
A szentmise szónoka Bože Radoš varasdi megyéspüspök volt. Szentbeszédét Rezonja Franc olvasta fel magyar fordításban. Elmélkedését Szűz Mária, a Rózsafüzér Királynője ünnepéhez kapcsolta,
akit „mindhárom nemzet anyjaként tisztel”. Az evangéliumhoz kapcsolódva felidézte annak a nőnek az alakját, aki a tömegben figyelmesen hallgatja Jézust, aki szavai által belépett a világába, a lelkébe. A nő Jézust Anyja által dicséri, tudja, hogy a férfit nem illő közvetlen dicsérni. Jézus felfigyelt rá, az evangélium örömhírével ajándékozza meg, és azt mondja neki: „Boldogok, akik hallgatják az Isten szavát”. Már az első bűn is abból ered, hogy Ádám és Éva nem hallgatták Isten szavát. A szív, amely elveszíti lágyságát, nem hallgat Istenre, nem tud szeretni többé – mondta a püspök.
Ha figyelemmel, szívünk kitárásával hallgatjuk Jézust, a szívünkbe léphet. Mária volt az első, aki teljességében meghallgatta Isten szavát, és arra kér minket, mi is véssük az Úr szavait a szívünkbe. Az evangélista még tovább megy: „Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!”
„Isten feldobta a labdát és világos játékszabályokat állított: meghallgatni és megtartani Isten igéjét. A közelségét adja és kívánja, boldogságot ajánl, egy természetfeletti intimitást.
Felbontja a nemzetek közötti határokat, és egy nemzetté, Isten nemzetévé formáz bennünket.
Három nemzet gyermekei vagyunk, de egy a tejünk, ami táplál és alakít:
Krisztus evangéliuma. Eltelve az evangéliummal lépjünk közösen a hit és béke útjára” – buzdított a szónok.
Veres András záróbeszédében a zsoltárost idézte: „Nézzétek, milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek!” – és azt fogalmazta meg, itt, Belatincben ma mi is megtapasztalhattuk, milyen öröm, ha különböző nemzetek tagjaiként együtt ünnepelhetünk ettől a „testvérháborútól, politikai és kulturális harcoktól hangos világban itt, Európa közepén”. Krisztusban egyenlők és testvérek lettünk, különbségtétel nélkül.
Az MKPK elnöke rámutatott: Nem szabad elfelednünk, hogy a megosztottság ellentétes Jézus tanításával. Ezért nekünk, keresztények nem szabad engedni semmiféle ezzel ellentétes, gonosz ármánykodásnak.
Egyedül a kölcsönös tiszteletnek, elfogadásnak és szeretetnek lehet létjogosultsága Krisztus követőinek közösségében. Sőt, még ennél is tovább kell mennünk. A krisztusi szeretet nyitott és elfogadó a nem keresztények iránt, sőt, még a velünk ellenségesen viselkedők irányába is.
Az itt jelen lévő három nemzet gyermekeit összeköti a közös történelmi múlt, a krisztusi evangéliumot hősiesen megélt szentek egész sokasága, köztük Szent László, aki nemcsak nagyszerű uralkodó volt, hanem apostoli királyként az Egyház megerősítésén is sokat fáradozott.
Veres András köszönetet mondott Peter Štumpf muraszombati megyéspüspöknek, hogy meghívására együtt ünnepelhetett a három nemzet. „Isten áldása kísérje család- és nemzetépítő munkánkat!”
Végül Peter Štumpf püspök megfogalmazta azt az örömöt, hogy a találkozó szentmiséjében megerősíthették a három nép között fonódott, Krisztusba vetett barátságot és békét.
Belatincben, a Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Nagy tiszteletnek örvend a településen, de az egész egyházmegyében is Szent László, aki magyar királyként megalapította a Zágrábi Egyházmegyét, amely közel 700 évig magába foglalta a Muravidék egy részét.
Forrás: Magyar Kurír
