A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan látogatása a vasvári ásatásokon

Az idei év őszén is folytatódtak a vasvári Szent Mihály-dombon, a középkori káptalani templom helyén a régészeti kutatások. A török időkben elpusztult, majd a 18-19. században az alapfalakig elbontott templom feltárására a Vasvári Múzeum, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a Vasvár Népfőiskola együttműködése teremtette meg a lehetőséget: a város és az egyházmegye múltja szempontjából is kiemelkedő jelentőségű épület maradványait a következő évek során az egyetem tanárai és diákjai ún. tanásatás keretében fogják feltárni.

A vasvári káptalan Vas megye legrégebbi, ma is működő egyházi intézménye: kezdetei a XI-XII. század fordulójáig nyúlnak vissza, a török időkben Szombathelyre települt át, ahol a szombathelyi püspökség megalakulása (1777) után mint székeskáptalan működött tovább. A török pusztítás elől megmentett és ma részben a szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban, részben pedig a Vas Megyei Levéltárban őrzött káptalani levéltár az egyházmegye és a megye régebbi történetének kiemelkedő értékű forrásanyaga. Szent Mihály napjához közelegve, október 26-án a székeskáptalan nagyprépostja, Brenner József, két kanonoktársával, Orbán Istvánnal és Pem Lászlóval meglátogatta az egykori Szent Mihály-templom helyén folyó ásatásokat. A kutatások eddigi eredményeit Kiss Gábor régész és Zágorhidi Czigány Balázs történész ismertette, Rétfalvi Balázs, az Egyházmegyei Levéltár vezetője pedig a sekrestye, a középkori káptalani levéltár maradványait mutatta be. A 2000. évi Magyar Millennium óta egy nagyméretű kettős kereszt jelzi az egykori templom helyét, a kereszt tövében a résztvevők közös imával emlékeztek meg a káptalan egykori tagjairól. A látogatás végén Lukács Károly vasvári szőlősgazda, a káptalani templom emlékhelyének gondos őre vendégelte meg a székeskáptalan tagjait és kísőrőiket.