Gondolatok Virágvasárnapra - Takács Gyula csörötneki plébános gondolatai
Virágvasárnaphoz kapcsolódóan Takács Gyula csörötneki plébános osztja meg gondolatait.
„Miért láthattuk Isten e titokzatos Mélyét, az Ő életének e tündöklő Ünnepét?
Azért, mert hívott erre az ünnepre minket,
mert arra hívott bennünket az Egyszülött Fiú, hogy mindannyian Isten szülöttei, Isten fiai legyünk.
És ha erre az ünnepre vagyunk hivatalosak,
ha arra vagyunk hivatottak, hogy ott legyünk az Isten ölében,
akkor az út, a mi számunkra az ajtó, amelyen belépünk erre az Ünnepre,
nem más, mint Krisztus kereszthalála.
Krisztus kereszthalála, aminek lényege, hogy engedelmes volt.
Az engedelmességet, az Istenbe simulást nyújtja nekünk Krisztus kereszthalála,
mint életünk mintáját. És akkor, ha mindent odaadtunk Isten kezébe,
akkor Isten kezétől megkapjuk Őt magát, az Örök Életet ajándékba.”
Virágvasárnap
Iz 50,4-7
Fil 2,6-11
Mt 26,14-27,66
A nagyhét napjaiban Krisztus Urunk kereszthalálának napjaiba tekintünk bele.
Krisztus Urunk kereszthalálának titka a mai ünnepen ezekkel a szavakkal foglalható össze: engedelmes volt.
Krisztus halála ebben áll: engedelmes volt az Egyszülött Fiú az Atyának.
Krisztus halála nem merőben csak kín és fájdalom, Krisztus halála egyáltalán nem elbukás.
Nem ellenségei arattak győzelmet felette, és nem a halál diadalmaskodott az életen.
Krisztus halála nem veszteség. Mert Krisztus halálának titka nem a halál,
lényege nem az élet elmúlása, nem a szenvedések kínja, Krisztus halálának lényege ebben áll: engedelmes volt. Az engedelmesség pedig belesimulás az Atyába.
Az Egyszülött Fiú öröktől, mindörökké ott van az Atya ölében.
Úgy van ott az Atya ölében, hogy teljes, végtelen erejével adja önmagát az Atyának.
Egészen egy, osztatlanul egy, egyetlen Isten a Fiú az Atyával.
A Fiú engedelmes, belesimul az Atya ölébe.
És Krisztus halála - ez az engedelmesség - az Ő örök engedelmessége jelent meg a kereszten.
Az Ő örök, Atyával megbonthatatlan egysége, ez Krisztus keresztje.
És milyen nyereség ez, milyen gazdag élet, milyen megtörhetetlen béke!
Egynek lenni az Egyetlennel, ott lenni a végtelen Szeretet mélyében,
és el nem távozni onnan, egészen az Atyáé lenni teljességben. Milyen ünnep ez!
Ez az ünnep Krisztus kereszthalála. És ez a kereszthalál valóban dicsőséges.
Olyan nevet adott neki, amely felülmúl minden más nevet,
az engedelmességéért, az engedelmességben.
Milyen nevet adott neki az Atya? Önmagát nyújtotta. Önmagát mondta ki,
végtelen istenségét, örök létét, gazdagságát és minden örömét sugározta az ölében hordozott Fiúra.
Ilyen nevet adott néki. Ő valóságos Isten, Isten az Istenben, világosság a Világosságban.
És az Ő nevére térdet hajtanak mindenek, az égiek, a földiek és az alvilág.
Mert aki az Egyszülött Fiú, mindent elveszített, mindent megnyert.
Ebben az odaadásban Ő adományul kapta az istenséget.
Krisztus kereszthalálában ez a titokzatos örök egység, odaajándékozás és adományul vétel történik meg a szemünk előtt.
És miért történt ez meg a mi szemünk előtt?
Miért láthattuk Isten e titokzatos Mélyét, az Ő életének e tündöklő Ünnepét?
Azért, mert hívott erre az ünnepre minket,
mert arra hívott bennünket az Egyszülött Fiú, hogy mindannyian Isten szülöttei, Isten fiai legyünk.
És ha erre az ünnepre vagyunk hivatalosak,
ha arra vagyunk hivatottak, hogy ott legyünk az Isten ölében,
akkor az út, a mi számunkra az ajtó, amelyen belépünk erre az Ünnepre,
nem más, mint Krisztus kereszthalála.
Krisztus kereszthalála, aminek lényege, hogy engedelmes volt.
Az engedelmességet, az Istenbe simulást nyújtja nekünk Krisztus kereszthalála,
mint életünk mintáját. És akkor, ha mindent odaadtunk Isten kezébe,
akkor Isten kezétől megkapjuk Őt magát, az Örök Életet ajándékba.
Ámen.
Dr. Takács Gyula
