Gondolatok Nagyszombatra - Takács Gyula csörötneki plébános gondolatai
„A mi igaz Bárányunk nyomába lépve megyünk a Mennyei Jeruzsálem széles útján a Trónhoz, megyünk az Atyához. Megyünk abban a körmenetben, amely körmenetben zúg az alleluja: Üdv teneked Bárány, aki megváltottál minket, a mi Istenünknek, a mi Atyánknak országává tettél bennünket. Követjük a Bárányt abban a körmenetben, amely körmenet a mi életünk tettei. A mi tetteink teszik meg ezeket a lépéseket, jótettek és fohászok, bizalmak és reménykedések. Megyünk az igaz Bárány nyomában. Mindannyian az Ő fényébe öltözködünk hófehéren, és ott állván a Trónnál szüntelen, egyetlen ajakkal kiáltjuk az áldottak énekét: Üdv, ó Üdvözítő, üdv teneked Isten.”
Áldott éj. Valóban áldott ez az éjszaka.
Az éjszaka mi magunk vagyunk, az ember, minden kicsinységünkkel, minden fájdalommal, minden teherrel.
Az éjszaka mi magunk vagyunk, a bűneinkkel.
De mi, a kicsinyek, a vakok, a bűnökkel terhelt ember, mi, akik éjszaka vagyunk, a halál éjének sötétjében járunk, mi odamentünk Krisztus keresztjéhez, és alámerültünk Krisztus halálába.
Krisztus halála pedig megáldott minket.
Mert Krisztus halála az Élet, Krisztus halála szent és dicsőséges, Krisztus halála romlatlan.
A kereszten függő Krisztus, a Szent, az Erős, a Halhatatlan, Ő az Isten. És mi hozzá megyünk.
Hozzá megyünk kicsinyen, elesetten, hozzá megyünk bénán, fájdalmakkal terhelten.
Hozzá megyünk könnyekkel, és hozzá megyünk éhesen, és szomjazva.
Az éjszaka, íme, fényes lett. És Krisztus a kereszten megáldott minket. Áldott ez az éj.
Áldott, ó ember. Áldott a te kicsinységed, és minden sajgó seb áldott.
Megáldott minden félelmet, és szétoszlatta a szívek homályát. Meggyógyította a sebest, és fölemelte.
Fölemelte magához a kicsinyeket, az ölébe vette őket és becézte.
Igen, megáldott minket, a kereszten felmagasztalt Isten, a mi Istenünk, az Úr Krisztus.
Valóban áldott ez az éj, mert feltámadtunk, mert örök életet élünk, mert Isten fiai lettünk.
És most a mi igaz Bárányunk nyomába lépve megyünk a Mennyei Jeruzsálem széles útján a Trónhoz, megyünk az Atyához.
Megyünk abban a körmenetben, amely körmenetben zúg az alleluja:
Üdv teneked Bárány, aki megváltottál minket, a mi Istenünknek, a mi Atyánknak országává tettél bennünket.
Követjük a Bárányt abban a körmenetben, amely körmenet a mi életünk tettei.
A mi tetteink teszik meg ezeket a lépéseket, jótettek és fohászok, bizalmak és reménykedések.
Megyünk az igaz Bárány nyomában.
Mindannyian az Ő fényébe öltözködünk hófehéren, és ott állván a Trónnál szüntelen, egyetlen ajakkal kiáltjuk az áldottak énekét: Üdv, ó Üdvözítő, üdv teneked Isten.
Ámen.
2023. április 8. Takács Gyula plébános atya
