Találkozásaink-útjaink - Hitoktatók tavaszi továbbképzése

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén került sor a hitoktatók tavaszi továbbképzési napjára, melynek ezen a szép ünnepen nem is találhattunk volna méltóbb helyszínt a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániánál.

Ildi testvér és vendéglátónk, Molnár János atya köszöntő szavai után egy rövid elmélkedésben volt részünk, melyben számot vethettünk azzal, hogy milyen az az út, amelyen éppen most járunk. Ebben a befelé fordulásban különböző utakat ábrázoló képek voltak a segítségünkre, amelyek között voltak derűs természeti képek, áthatolhatatlannak látszó ködös erdei ösvények, kacskaringós utak, vagy éppen hepehupásak, de a metropoliszok bonyolult úthálózata is felkínálkozott.
Felismeréseinket 2-3 fős csoportokban oszthattuk meg egymással. Ezt követően a találkozásainkról gondolkodtunk. Kikkel találkoztunk mostanában? Családtagok, barátok, rég látott ismerősök, kellemetlen találkozások... Hogyan érintettek minket ezek a találkozások?
Milyen érzelmeket váltottak ki belőlünk? Ehhez is kaptunk képi anyagot segítségül és a végén megbeszéltük a mellettünk ülő társainkkal, illetve egy-egy hívószót megosztva az egész közösséggel. S ha már találkozásokról beszélünk, nagyon hatásos volt a filmrészlet, ami Péter és Jézus első találkozását mutatta be. Bizonyára sokan megtapasztaltuk már azt a fásultságot, amit Péter mutatott, amikor testvére, András lelkesedéstől átszellemülten beszéli el, hogy megtalálta a várva várt Messiást invitálva őt is, de neki ilyesmire nincs ideje, megkeseríti a hétköznapok kemény küzdelme. S aztán elérkezik a pillanat, Péter próbálna, de nem tud ellenkezni, és megtörténik a csoda, nemcsak a halászhálóval, hanem egy ember belső világával is. Nekem személy szerint nagyon tetszett, amikor a jézusi találkozások fonalát követve azt a feladatot kaptuk, hogy képzeletünket szabadjára engedve helyezkedjünk bibliai személyek helyébe, és próbáljuk megfogalmazni, vajon mit érezhettek, mit gondolhattak, milyen hatással lehetett rájuk az Üdvözítővel való kapcsolódás. Többek között Zakeus, a gazdag ifjú, Keresztelő Szent János, Pilátus, Barrabás, Mária Magdolna, a kafarnaumi százados, Tamás apostol, a házasságtörő asszony érzései, gondolatai fogalmazódtak meg általunk.

A délelőtt során tehát inkább az elmélkedésé volt a főszerep. Az ebéd jóízű elfogyasztása után pedig alkalmunk nyílt műhelymunkára is, melynek során kisebb csoportokban azt vitathattuk meg egymással, hogyan szerveznénk meg egy lelki napot elsőáldozóknak vagy bérmálkozóknak, hogyan tennénk érdekesebbé egy szentségimádást ugyanezen korosztályoknak, vagy hogyan bonyolítanánk le egy nyári tábort. Gondolatainkat csomagolópapíron rögzítettük, majd az egyes csoportok beszámoltak a munkájukról. Lelki napunk a szentségi Krisztus előtti imádsággal zárult. Lehetőségünk volt a kápolnában vezetett szentségimádáson részt venni, illetve alkalmunk nyílt a plébánia területén egy imaösvényen való elmélkedésre is.
Hálásan köszönjük a jó Istennek, a Szervezőknek, házigazdánknak, János atyának, hogy a Nagyhetet az Úr Jézussal és az egymással való találkozás örömében kezdhettük meg!