Tanári lelkinap a Premontrei Gimnáziumban dr. Székely János megyéspüspök vezetésével
December 21-én, csütörtökön reggel más napokhoz képest hamar elcsendesedett a Premontrei Gimnázium épülete. A vidám hangulatú osztálykarácsonyozás, majd a díszteremben közösen meghallgatott s végigénekelt angol karácsonyi koncert után a diákok hazaindulhattak a közel kéthetes karácsonyi szünetre. A hirtelen hallgataggá vált épületben csak a gimnázium tanárai maradtak, akik a délelőtt további részében közös adventi lelkinapon vettek részt Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök atya vezetésével.
Bevezető előadásában püspök atya a Szentírás neveléssel kapcsolatos gondolataiból idézett, és ahhoz kívánt fogódzókat adni, hogyan lehet a mai, gyorsan változó és értékeit vesztett világban a hitre, emberségre elvezetni a gyermekeket, fiatal felnőtteket. Számos személyes tapasztalattal, történettel igyekezett megvilágítani azt, hogyan maradhatunk hűségesek a Biblia gondolataihoz és alkalmazhatjuk azokat mai hétköznapi élethelyzeteinkre.
Megrendítő volt hallani a bibliai Sámson történetének neveléssel kapcsolatos értelmezését. Sámson csodás módon hatalmas testi erőt kapott ajándékba Istentől, hogy azzal védelmezze Izrael népét. Életének nagy tragédiája azonban, hogy Isten üzenetéből a lényeget mindig elfelejtették neki átadni: hogy az erejét mire kapta. Emiatt ostobaságokra vesztegette el erejét, s csak akkor jött rá küldetésének valódi céljára, amikor már vak és fogságba vetett volt – amikor már késő volt...
Egy szülőnek, nevelőnek hasonló felelőssége van minden rábízott gyermek iránt. Megtanítjuk-e fiataljainknak, hogy feltegyék az élet lényeges kérdéseit: „Az életünket végülis mire kaptuk? Mit is jelent embernek lenni?” János püspök atya emlékeztetett a gyermeknevelés egyik alapigazságára is: elsősorban „nem a szavak, hanem a nevelő lénye nevel.” A szülők egymás iránti szeretete és a pedagógusok egymás iránti tisztelete nélkül nem tűnhet hitelesnek egyetlen nevelő munkája sem.
Az előadás után a tanárok kiscsoportos beszélgetésben vitatták meg a hallottakat és osztották meg egymással tapasztalataikat. Ezután közös szentmise következett, amelyet Székely János püspök atya celebrált. Végül a lelkinapot közös ünnepi ebéd zárta. Délután a tanárkollégák távoztával a gimnázium üresen maradó épületébe mély csend költözött. Az Élet megszületését (vissza)váró titokzatos karácsonyi csend.
Szöveg: Hancz G. Tamás OPraem, tanár
