Milyennek álmodta Isten a világot - Székely János megyéspüspök előadása a Püspöki Palotában
2018. március 21-én új előadássorozat vette kezdetét Szombathelyen a Püspöki Palotában. Hónapról hónapra a mi világunk kerül középpontba, más-más szempontok alapján. Első alkalommal dr. Székely János megyéspüspök tartott előadást.
Az új előadássorozattal több célt szerettek volna a szervezők megvalósítani, mondta bevezetőjében Székely János megyéspüspök. Az egyik, hogy a keresztény világszemléletet bemutassák az embereknek. A másik célja a sorozatnak, hogy a világban bekövetkező változásokról beszéljenek az embereknek, megismertetve a keresztény álláspontot. Mindez a keresztény hívek megerősítését szolgálja, hogy ők oszlopai legyenek a keresztény közösségeknek. Szeretném ha megtelne a szívünk tűzzel, a fejünk gondolatokkal, hogyan tudnánk segíteni az egyházat és az evangélium hirdetését, mondta Székely János megyéspüspök.
Az első előadásban Püspök atya arra a kérdésre kereste a választ, milyen lenne a világ ha olyan lenne amilyennek Isten megálmodta.
Püspök atya arra hívta fel a figyelmet, hogy az embereknek újra Istent kell világképük közepébe helyezniük. Csak ekkor érthetjük meg, hogy Isten szeretetből teremtette a világot és ebből tud az ember táplálkozni. Ekkor lesz érthető és megtapasztalható, hogy Isten tökéletesnek teremtette a világot és ez a tökéletesség tükröződik Jézusban is.
Püspök atya kitért rá: a régi bibliamagyarázók a világ teremtésekor elhangzó 10 teremtő szót és a 10 parancsolatot összekötötték. Azt akarták elmondani, hogy a 10 parancsolat, az erkölcs igéje ugyanaz mit a teremtés igéje. Isten beletermett a világba egy rendet, harmóniát. Az ember pedig lassan kiolvassa ezt a törvényt. Az erkölcs nem egy későbbi, kulturális szubjektív találmány, hanem objektív, ami benne van a világban. Így a két ige: a teremtés és az erkölcs-kinyilatkoztatás igéje ugyanaz. De ez azt is jelenti, hogy a hit és a tudomány egymást erősíti, megvilágítja, mondta Székely János.
Milyennek álmodta Isten a világot, milyen lenne egy Isten-képű világ? – tette fel a kérdést Székely János. A kinyilatkoztatás erről sokat elmond. A Biblia arra tanít, hogy az ember Isten képmása: ez nemcsak tény, hanem feladat is. Meg kell próbálnunk olyanná válnunk mint Isten, aki örök szeretet. Hozzá kellene hasonlóvá válnunk, nekünk is és a világnak is.
Jézus ezt így nevezte: Isten országa vagy ahogy sokszor halljuk és olvassuk: mennyek országa. De ez nem a mennyországot jelenti, hanem Isten országát, Isten jelenlétét a világban. De mit is jelent Isten országa? Az a hely és pillanat, ahol és amikor Isten király. Amikor az történik amit ő szeretne. Nemcsak a mennyben, ahol minden tökéletes, hanem már a Földön is. Ezt kérjük a Miatyánkban: jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod.
Isten országa a szívben, a szív megtérésében kezdődik, mondta Székely János. Ez a legfontosabb lépés: beengedjem az Isten szeretetét az életembe. Minden átalakulás itt kezdődik.
Az előadás további részében az Egyház társadalmi tanítása kapcsán beszélt Székely János a világról, arról, hogy milyen lenne az Isten-képű világ. Többek között az államról esett szó, amelynek az Egyház tanítása szerint a feladata a közjó szolgálata. Az anyagi, szellemi és lelki, erkölcsi feltételeket teremteni ahhoz, hogy az abban a közösségben – nemzetben – élő emberek az emberségüket kitudják bontakoztatni. A közéletben való részvétel fontos a keresztény emberek számára is. Utalt az Európai Unió alapítóira, akik maguk is hívő keresztény emberek voltak és a keresztény szemléletet alapul véve szerették volna Európa jövőjét alakítani. De a mai Európa már nem ezt akarja: Istent figyelmen kívül akarják hagyni. Pedig minden törvény ősforrása Isten, aki a világ törvényhozója.
Az Egyház társadalmi tanításában fontos szerepe van a szubszidiaritásnak: ha egy kisebb közösség – pl. falu, város – megtud valamit szervezni, nem szabad, hogy egy nagyobb hatalom – állam – kivegye a kezükből és megcsinálja. Pl. a gyermek felnevelésének joga és felelőssége a szülőé és ne az állam mondja ezt meg. Ha pl. hívő ember a szülő, joga legyen vallásos nevelésben részesíteni a gyermeket. Ezért pedig fontos, hogy az állam a keresztény iskolákat is támogassa.
Székely János kiemelte: az Egyház fontosnak tartja a nemzeteket, a nemzeti közösségek létét, amelyek a Teremtő akarata szerint jöttek létre és működnek.
A migrációval kapcsolatban elhangzott: napjainkban 250 millió ember érintett ebben, akik pl. háborúk, a természeti katasztrófák miatt hagyták el országukat. Az Egyház nem olyan globalizmust tart jónak, ahol a népeket összekeverik és így a népek, nemzetek megszűnnek. Emiatt a nemzeteknek is védeniük kell magukat. Az Egyház katekizmusa világosan leírja, mik a bevándorlók kötelességei: fontos, hogy az adott országok, közösségek törvényeit betartani. Nem zöldhatáron át, honfoglalásszerűen zajló bevándorlást tart jónak az Egyház. De ugyanilyen fontos, hogyha bárhol a Földön élhetetlenek a körülmények, akkor mindenkinek kötelessége, hogy segítsen.
Előadása végén a magántulajdonról is szót ejtett Székely János. Hangsúlyozta, hogy a világ tulajdonosa az Isten, aki azért hozta létre a Földet, hogy az embereknek élhető körülményeket teremtsen. Ha pedig a magántulajdon használata ezt akadályozza – ahogy napjainkban is, amikor kevés ember kezében koncentrálódik a tulajdon, a vagyon és így a haszon - akkor ezt korlátozni kell. Az emberiség előtt álló nagy feladata, hogy a magántulajdon korlátozásának módját kitalálja. Ha nem akkor a Földünk igazságtalanná és élhetetlenné válik, ahol néhány ember döntése határozza meg milliók életét, hangsúlyozta Székely János.
Dr. Székely János megyéspüspök előadását meghallgathatják itt.
