Méltó tárolót kaptak a papi ruhák
Új bútordarabbal gazdagodott a nicki Szent Anna templom, elkészült a papi ruhák tároló szekrénye. Június 24-én Aigner Géza plébános megáldotta az újabb művészi, intarziás bútort, amelyet Gazdag Kornél helyi faipari szakoktató készített a nicki templom sekrestyéjébe.
A szekrény a funkcióján túl egy művészi alkotás, melynek előlapján a huszadik századi magyar szentéletű személyek intarzia technikával készült ábrázolása látható.
Különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a szekrény Brenner János boldoggá avatásának előestéjén készült el, akinek arcképe megtalálható a bútordarabon, Mindszenty József, Apor Vilmos, Meszlényi Zoltán, IV. Károly, Batthyány Strattmann László és Salkaházi Sára képei mellett. A szekrény készítője helyi iparos, aki az asztalos szakma művészi szintre emelésével készíti alkotásait.
A szekrény korpusza (felépítménye) gőzölt bükkfából készült, mely dió színű pácolást, majd fényes lakkozást kapott.
Két oldalt csavart oszlopok láthatóak, melyek talpazata a Rába árterében nőtt cseresznye- és a faluban több mint száz éve ültetett diófából kerültek a bútor alkotó közé, melyeken a faanyagok rajzolata jól érvényesül. A csavart oszlopok kézi faragással készültek, Zirc melletti erdők vadcseresznye fáiból.
Az oszlopfők szokatlan kialakításúak, kézzel faragottak. A barokk korban előszeretettel használták faragásokhoz többek között a stilizált lótuszvirágot, mely az ókori Egyiptom művészetéből eredeztethető motívum. Ez ihlette a nyíló-félben lévő liliomhoz hasonlatos virágkehely formájú oszlopfőt, mely a belső palmettás faragványnak köszönhetően egy fáklyát jelenít meg a szekrény két oldalának felső részén. Fáklyákat, melyek lángjukkal őrködnek, az örök emlékezetet hivatottak szimbolizálni.
Az ajtó keretezése szintén helyi diófából készült, az esztétikai és műszaki értéket egyaránt emelő, sarkalt keretsarok illesztéssel.
Az intarziakép alapja csomós tölgy, mely csillag alakzatban összeillesztett. Közepe az ajtón megmintázott biblián látható kereszt, középpontja.
A biblia képi ábrázolása finoman, ezüst és arany színek használatával jeleníti meg az ó- és újszövetségi részek arányát.
A középpont köré rajzolt ellipszis vonalán helyezkednek el a teljesen kézzel készített, egyedi intarzia portrék. Elkészítésükhöz több mint kéttucat fafajra volt szükség, hogy a kívánt képi hatást el lehessen érni.
Felhasznált fafajok: hegyi juhar, mezei juhar, korai juhar, platán, gőzölt bükk, bükk, kerti dió, amerikai dió, fekete dió, vadcseresznye, vadkörte, nyír, berkenye, alma,. A felsorolást folytatva, megtalálható a szekrényben: sapeli mahagóni, sipo mhagóni, padouk (burmai rózsafa), csomós tölgy, éger, vörösfenyő, szemes jávor, diógyökér, coigué (tűzföldi cseresznye – Chile), színezett meranti, koto (Elefáncsont-part).
Az oldalak hullámosan ívelt kialakításúak a barokknak megfelelően, rajta ellipszis keretben stilizált váza, levél és virág témájú fafaragás látható, mely ornamentikáját tekintve „barokkos”. A faragás rácsmintázata váltakozva bíbor és arany színezést kapott.
A fentebbi faragások stilizált levélmotívumok, enyhe „olajág hatással”.
A párkányzat erősebben tagolt, de a mai kor mértéktartását is figyelembe veszi, nem „uralkodik” a szekrénytesten.
Felül középen egy tört timpanon található elnyújtott, S alakú csigákkal. Az általuk ölelt térben helyezkedik el egy ezüstszínű, egy darab fából kifaragott galamb, olajágat tartva a csőrében. A galamb az ó- és újszövetségben is visszatérő ábrázolás. Ennek és az angyalok ábrázolásának, valamint több részletesen nem elemzett részlet mikéntje és miértje a szemlélőre van bízva.
