Szombathelyi Egyházmegye

Via Sancti Martini Budapesten Zarándoklat 2018. október 27.

plakat-szines-2018-10-27A Budapesti Szent Márton Zarándoklatot idén - immár nyolcadik évben - 2018. október 27-én szombaton rendezik.  Az esemény az Európa Tanács által 2005. évben Európai Kulturális Útvonalnak nyilvánított Via Sancti Martini nemzetközi útvonalnak budapesti része. A program plakátja letölthető pdf-ben itt. 

 

Via Sancti Martini Budapesten

2018. október 27. szombat

 

Szent Mártonra, Európa és országunk egyik első védőszentjére emlékezve bejárjuk Budapest számunkra alkalmilag megnyitott Szent Mártonhoz kötődő emlékhelyeit, templomokat, és múzeumokat. Szeretettel ajánlom ezt a zarándoklatot mindenkinek, akit érdekelnek keresztény gyökereink, Árpád-házi és későbbi királyaink hogyan kérték és tapasztalták meg Szent Márton segítségét és oltalmát a viharos évszázadokban, és hogyan lehet segítségünkre a mai nehéz időkben is.

A végigjáráshoz csak BKV bérlet, vagy 24 órás jegy (1650 Ft) szükséges. Ez alkalommal a múzeumokba, templomokba, az induló helyen kiosztott bélyegző lapunkkal ingyen mehetünk.

 

Az induló hely a, TOURS-I SZENT MÁRTON TEMPLOM Vizafogó: (Budapest XIII. ker. Váci út 91/b.)

Megközelítés a 3. Metrópótló, Forgách u. megállójából.

A nap 8,30-kor szentmisével kezdődik. Az útra felkészítés és annak ismertetése 9,00- órától tart, útra indulás 9.40 körül. Az útvonal a Szent Imre templomnál (XII. ker. Villányi út) végződik, ahol a végigjárást igazoló emléklapot lehet átvenni. Aki több időt szeretne eltölteni az egyes helyeken, például a Magyar Nemzeti Galériában, vagy vezetés nélkül a Márton-hegyi Szent Márton kápolnát felkeresni azt egyénileg is megteheti.

 

Részletek: http://www.viasanctimartini.eu/telepulesek/via-sancti-martini-budapesten

 

 

Szent Márton hatása Európára és a magyar történelemre

 

Szent Márton a korai középkortól kezdve Európa egyik legközkedveltebb szentje volt. A Meroving uralkodók patrónusukként tisztelték, és ő lett a Karoling-dinasztia védőszentje is. I. Chlodvig király Márton sírtemplomában határozta el, hogy keresztény hitre tér, a legenda szerint fennmaradt cappáját pedig a frank királyok féltett ereklyeként tisztelték. A csatákban magukra öltötték, vagy zászlóként vitték magukkal. (E cappának őrzési helye volt a kápolna. A kápolna szavunk innen ered.) Nagy Károly 791. évi hadjárata idején – tudatos kitérőt téve – a szent szülőhelyét, a pannóniai Savaria (Szombathely) városát is felkereste. Szent Márton kultusza már Géza fejedelem idején meghonosodott Magyarországon. Ebben döntő szerepet játszott, hogy a fejedelem kérésére 972-ben hazánkba küldött Sankt Galleni Brunó térítő püspök Szent Márton mainzi egyházmegyéjéből érkezett. A tours-i püspököt a szász dinasztia – Gizella királyné dinasztiája – is megkülönböztetett tiszteletben részesítette: II. Henrik a szlávok ellen vívott csatája előtt Szent Mór mellett őt hívta segítségül. Tiszteletének országos elterjedésében a bencés rendnek is nagy szerepe volt. A bencések első kolostorukat (Monte Cassino) és magyarországi első kolostorukat (Pannonhalma) neki szentelték, mely oltárára István király Willigis mainzi érsektől kapott a szent ereklyéiből egy darabkát. Koppány elleni harcban 997-ben István, Szent Szűz, Szent György és Szent Márton képét viselő zászlókkal vonult. 1092-ben a szabolcsi zsinaton Szent Márton november 11-ei ünnepéhez háromnapos vigíliát rendeltek, mert az ország védőszentjének tekintették. Az árpád-házi királyok idején a legtöbb templomot a Szűzanyának és Szent Mártonnak szentelték. A pannóniai származású szent tiszteletét az Anjouk is felkarolták. A kultusz további terjesztése volt a célja a budai kápolna alapításának (Kammerhof) és a hatvani templomépítésnek is, mely számára Erzsébet királyné 1349-ben búcsút kért a Szentszéktől. Zsigmond király 1427-ben kelt oklevelében, melyen a brassói Szűz Mária templom Szent Márton kápolnája számára tett misealapítványát erősítette meg, a püspököt „regni nostri patronispecialissimi”-nek nevezi. A Szöveg a papság véleményét is híven tükrözi, hiszen az oklevelet a zágrábi püspök fogalmazta.

Szent Márton személyében a Szent István király által a Boldogságos Szűzanyának, Nagyasszonyunknak felajánlott országunk védelmezőjét tiszteljük, aki a történelem során számos alkalommal tett tanúságot védelmezői szerepéről. Szent István egykori országa és a benne minden korban élő népek mind, a Boldogasszony védelmező palástja alatt vannak, az ő népei, és Szent Márton püspök pártfogását élvezik. E hatalmas kiváltságban minden személy, nép, és nemzet részesülhet, akik a mai országhatároktól függetlenül Istenben bízva, reá hagyatkozva, az Ő segítségével testvéri békességben élnek ezen a megszentelt földön.  

 

 Szerző: Szávai Tamás