Szombathelyi Egyházmegye

Mit jelent ma felnőtt kereszténynek lenni – Székely János megyéspüspök tartott előadást a Háló Kárpát-medencei nyári táborban

halo-tabor-1Szeniorok, házaspárok, párkeresők, ifik, tinik, iskolások, ovisok belföldről és külhonból – több mint háromszázan táboroznak Tatán a Háló és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom szervezésében, és néznek szembe istenkapcsolatukkal. Augusztus 1-jén Székely János püspököt hallgattuk meg.(www.magyarkurir.hu)

halo-tabor-2Reggeli tornával frissítették figyelmüket Székely János püspök előadására készülve a tatai tábor résztvevői. Ez együttlétük negyedik napja. A találkozás–kapcsolat–közösség kulcsszavai jegyében működő Háló életében a 18. nyári tábor a tatai.

Idén első alkalommal a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom szellemi kincstárával gazdagodott a program, közösen szervezték ugyanis ezt a Kárpát-medence magyar közösségeit megszólító egyhetes együttlétet. Keresztény nagykorúság; Mi a dolgunk az istenkapcsolatunkkal? Hogyan fejlődhetünk hitünkben? Milyen felelősséggel jár kereszténynek lenni? Milyen szolgálatot, küldetést jelöl ki számunkra? – kérdések mutatják a közös gondolkodás irányát.

Lelkiekben, szellemiekben, szórakozásban gazdag; testet, lelket, szellemet megmozgató héttel fogadták a Kárpát-medence minden vidékéről érkezett résztvevőket. Előadások, kiscsoportos beszélgetések, kirándulás, játék, tánc, sport, kultúra szerepelt a programban, korosztályonként altáborokra bontott rendszerben.

Háromszáz résztvevő éli együtt a tábor hetét Tatán. Seniortól az óvodásig minden korosztály és életállapot megtalálható köztük. Több mint százan jöttek Erdélyből, ötvenen a Délvidékről, ugyancsak szép számmal Kárpátaljáról, kevesebben a Felvidékről; sokan az anyaország Háló-közösségeiből, de idén közel ötvenen a Hetvenkét Tanítvány Mozgalomból is.

A téma – keresztény nagykorúság – engedi, hogy a résztvevők élettereinek különböző valóságai megjelenjenek. A külhoni élet nehézségei, az elvándorlás, a megélhetési gondok, a nemzeti megmaradás terítékre tudtak kerülni a csoportbeszélgetésekben, ahogy a szekularizáció, a fogyasztóiság hatásaival való szembenézés is.

Puchard Zoltán, a Háló és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom egyik alapítója szerint nagy jelentősége, egymást kölcsönösen gazdagító hatása van a két mozgalom együttműködésének. A Hetvenkét Tanítvány által felvetett témák új dimenziókat vittek a tábor tartalmi felépítésébe; a Háló Kárpát-medence szerte elindította párbeszéd kitágította a horizontot. A Háló harminc éve képviselt lelkisége – a közösségben gondolkodás, az összetartozás – találkozott össze a gazdaság, a politika, kultúra, társadalmi élet különböző területein tevékenykedő „tanítványok” tudásával, akik a közös gondolkodásba behozták a mozgalom „válaszkísérleteit” a 21. század problémáira.

Látogatásunk napján Székely János előadása viszi tovább azt a vonalat, amit Szócska Ábel, Gájer László, Ádám Miklós atya, Makláry Ákos atya, Dávid Bea elkezdett, és Sajgó Szabolcs SJ, Vecsei Miklós, ifj. Zlinszky János, Dabóczi Kálmán folytat.

halo-tabor-3A püspök a tábor alapgondolatát – keresztény nagykorúság – és mottóját: „Teremjetek maradandó gyümölcsöt!” (Jn 15,16) – állította középpontba. Mit jelent keresztény nagykorúság? – Székely János Boldog Ceferino élete alapján mutatta meg: ha a nagykorú keresztényt a hatékony felnőttel azonosítjuk, elvétjük a lényeget. A kereszténység teljességét ugyanis egy nyolcéves gyerek is élheti. Ez a teljesség annak megértése, hogy a világ szeretetből, az Atya, a Fiú és a Szentlélek örök szeretetéből lett, így a keresztény lét legfőbb célja és feladata, hogy az ember megtanuljon szeretni. A folyamatot az Istentől való megérintettség indítja el. Isten kopogtat, be akar lépni az ember életébe. Ha megnyitjuk előtte az ajtót, ha beengedjük, betölt a fénye, békéje szeretete, amit más nem tud megadni, s elkezd átalakítani. Az így formálódó jóság, szeretet, bátorság eltalálja a másik ember szívét, megszületik a közösség. Az Egyház fentről, Istentől kapja az indítást, a megérintődött emberek viszik tovább.

Székely János arra kérte a résztvevőket, idézzék fel azt az első pillanatot, amikor átélték ezt a megérintődést; nézzenek szembe azzal, mennyire táplálkoznak ebből a megrendültségből ma. Dávid, a Jézus követésére vállalkozni akaró gazdag ifjú, Júdás és Péter példáján mutatta be, milyen válaszok születnek ebből a megtapasztalásból. Dávid, az Isten által kiválasztott, megérintett ember, aki legyőzi Góliátot, erős királlyá lesz, országot épít, egyszer csak megbicsaklik, kikacsint házasságából, más feleségét kívánja meg, és súlyos hibák sorozatát követi el; a gazdag ifjú, aki visszaretten, hogy eladja vagyonát; Júdás, aki belátja botlását, de nem hisz abban, hogy talpra tud állni, és Péter, aki meglátja Jézus szemében végtelen irgalmat, megbocsátást, tudja, hogy nála van újrakezdés, és belőle szikla lesz.

halo-tabor-4Ehhez kapcsolódva a főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember életének különböző területein különböző mértékben éli meg az Istennek való átadottságot. Éljük-e a szeretet parancsát életünk minden területén? Hova kellene még beengedni Istent? Hol ragaszkodunk kételyeinkhez, megrögzöttségeinkhez, bűnünkhöz? – ezek voltak a püspök további, átgondolásra szánt kérdései. A magát teljesen átadó Péter, a szikla olyan ember, akikből az Egyház épülni tud. „Átélte a szeretetet, és természetes lesz, hogy továbbadja. A misszió nem stratégia, nem toborzás, nem azért folyik, hogy sokan legyünk, és erősek. A misszió túlcsorduló szívből fakad.”

A szekularizáció krízisében hogyan álljunk ki kereszténységünkkel a világ elé? – Székely János útmutatásul a „ferenci alternatívát” vázolta fel. Arra biztatott, legyenek bárkáink – kolostor, család, közösség, iskola –, melyek át tudják menteni az értékeinket. Merjünk kilépni a templomaink falai közül, keressük az együttműködést a nemzet és állam képviselőivel, szövetkezve értékeink védelmére. Ezek átgondolására kérte a résztvevőket a beszélgetésekben.

A válaszkeresés kiscsoportokban folytatódott. A szentmise alkalom volt az önreflexióra, hol tartunk hitünkben, és buzdítás, hogy elinduljunk. Székely János püspök életközeli példákkal mutatta be, hogy egy-egy szeretetcselekedet milyen „szeretetlavinát” képes elindítani, átformálva mind a kezdeményező, mind a megajándékozott életét.

A látogatás délelőttje betekintést adott számunkra az érett istenkapcsolat, a hitben való növekedés folyamatába. Az identitás és közösség, tanítvány és mesterlét terepe és felelőssége, Egyház és misszió, teremtett világ, szolgálat és küldetés mentén haladtak a résztvevők. Tanúi lehettünk, hogy az építkezés az „itt és most”-ban elkezdődött.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír