Szombathelyi Egyházmegye

Több mint műemlék, megmaradásunk szimbóluma - Konferencia a jáki templom kutatásáról

KonferenciaA Premontrei Gimnázium adott otthon 2020. február 17-én annak a nagyszabású szombathelyi konferenciának, amelyen a jáki Szent György-templom 2019-ben végzett régészeti, építészeti és restaurátori kutatásainak eredményeiről számoltak be szakemberek. 

Konferencia-Cseh Gábor fotója/www.vaol.huA jáki templom több mint műemlék. Szimbóluma a megmaradásunknak, amelynek legfőbb sziklája keresztény hitünk – fogalmazott köszöntőjében dr. Székely János megyéspüspök. A konferencia előadóinak részletes beszámolóinak jóvoltából a hallgatóság szinte ott érezhette magát az ásatásokon, a falkutatásokon, tapinthatta az előkerült tárgyi leleteket.

 

 

Konferencia-Cseh Gábor fotójaMint Sarkadi Márton építész, a projekt szakmai koordinátora elmondta: a mostani munkálatok azért is fontosak, mert végre összehangoltan, átgondoltan lehet végrehajtani a kutatásokat, restaurátori, felújítási, állagmegóvási munkákat. Ennek köszönhetően az épület nemcsak megújul, hanem végre lehetőség nyílik olyan hibák – remélhetőleg végleges – elhárítására is, mint pl. a vizesedés. Ez ugyanis az egyik legnagyobb probléma, amely lassan tönkreteszi az épületet. Sarkadi Márton összefoglalójában a jövőbeni tervekről is beszélt. Kiemelte: a cél nemcsak a felújítás, az állagmegóvás, hanem a dombon található épületekkel együtt – Szent Jakab-kápolna, apáti ház – a fenntarthatóság. A tervek szerint az ideérkező turisták a templom és a kápolna megtekintése után az apáti házban kialakított látogatóközpontban ismerkedhetnek meg a településsel, a Ják nemzetséggel, a templom történetével. Olyan megoldást keresünk, amely a helyieket, a híveket és a turistákat is kiszolgálja, mondta Sarkadi Márton, aki hozzátette: mindez a templomdomb körüli forgalom átgondolását, átalakítását is jelenti majd. 

Konferencia-Molnár Péter fotójaDr. Pap Ildikó Katalin, a Savaria Múzeum osztályvezető-helyettese, régész főmuzeológusa a régészeti munkával kapcsolatban elmondta: több mint 1000 sírt találtak meg a templomdombon. Kiemelte azt a két sírt, amelyet a templomon belül tártak fel és amelyben egy előkelő férfi és egy előkelő nő maradványaira bukkantak. Sikerült viseletmaradványokat is kiemelni a sírból és azonosítani. Pap Ildikó hangsúlyozta: a jelenlegi templom építése előtti időszakból is kerültek elő sírok. Ezeket elemezve a szakemberek arra következtetnek, hogy az egykori pogány temetőt kezdték el a keresztények itt használni oly módon, hogy a temető mellé építettek templomot és a keresztények a templom körül már temetkezhettek. Hasonlóra, tehát, hogy a keresztények a pogány temetőket ily módon kezdik használni, a megyében vannak más példák is. Ez viszont azt is megerősíti, hogy létezett egy, a jelenleginél is korábban épült templom. Pap Ildikó szerint ezt az épületet a templom belső tere alatt kell keresni. 

A konferencia további részében szó esett a falkutatások eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban Sarkadi Márton kiemelte: valószínűsíthető, hogy a templom építését három műhely végezte. Az biztos, hogy az eredeti terveket megváltoztatták, erre utal az ablakok, oszlopok elhelyezése, beosztása. Az előkerült leletekből arra is következtetnek a szakemberek, hogy a templom bizonyos részeit a 16-17. században nem csak liturgikus célokra használták, hanem laktak is benne. 

Konferencia-Molnár Péter fotójaTöbb módszerrel is vizsgálták a templom köveit, ezt már Szemerey Kiss Balázs kőrestaurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének vezetője mondta előadásában, ismét hangsúlyozva, hogy a vizesedés a talajhoz közeli rétegekben roncsolja a köveket. 

 

 

 

Konferencia-Molnár Péter fotójaMiért szürkék a templom falai? – többek között ezt a kérdést vizsgálta Heiter András festő-restaurátor a templomban. Megállapította, hogy a szennyezettség oka nem maga a kő, annak minősége hanem az olyan külső behatások mint pl. a korábbi filmforgatások során használt nagy mennyiségű gyertya. Bemutatta, hogyan rekonstruáltak kettőt, a templomban feltárt motívumok közül. Kiemelte: a restaurálás során nem fogják a töredékeket pótolni, hogy esetleg újra eredeti formájukban, szépségükben lássák az emberek a motívumokat. Ez a digitális rekonstrukcióval válik csak lehetségessé. 

Konferencia-Cseh Gábor fotójaAz utolsó előadásban Cselőtei Anna és Sarkadi Márton a templom építészeti, restaurátori, építéstörténeti dokumentációját ismertették a közönséggel, kiemelve: több szakterület adatai válnak így könnyen elérhetővé a szakemberek számára, ami megkönnyíti a munkát, következtetések levonását.