Gasztony (Sarlós Boldogasszony) fília
Őrségi Esperesi Kerület
Gasztony
Templom titulusa: Sarlós Boldogasszony
Telefon: (+3694) 310 912
Email:
Csákánydoroszló (Nepomuki Szent János) plébániáról látják el.
| évszak | szombat | vasárnap |
|---|---|---|
| nyáron | havonta váltakozik Kemestaródfával 18:00 | Váltakozik havonta Kemestaródfával 8:30 |
| télen | havonta váltakozik Kemestaródfával 16:00 | Váltakozik havonta Kemestaródfával 8:30 |
Takó Gábor: Egyházközségek az Őrség kapujában – Gasztony
A templom első említése 1599-ből való, amikor is azt jegyezték fel, hogy Gasztony kis fatemploma a reformátusok kezére került. arról,hogy ez a kis fatemplom mikor épült, nincs adat. ugyanezt a kis fatemplomot az 1697–1698-as Kazó-féle vizitációbanis megemlítik: „Gasztony Rábaszentmihály filiája. Stóladíja a keresztelésért 1 tyúk és egy
kenyér, a házasságért 5 durva szövet. A plébániaháznak egy mezeje van, 8 köböl
értékben. A mezőt keletről Hertelendy Zsigmond szántóföldjei, nyugatról Varga
György szántóföldjei határolják. Gasztonynak egy harangja van faállványon,
melynek gondozása és a harangozás Erdős Ferencre van bízva. Mellette egy
szentély fából, régisége miatt szuvas és szétomlott. Tehát a harang ebben az
időben még a helyén volt. A községben 237 ember lakott, melyből csak 107 volt
katolikus, a többi evangélikus.” (ne feledjük, hogy a gasztonyi kis fatemplomot
mindössze a vizitáció előtt 26 évvel kapta vissza a katolikus közösség az ellenreformáció hatására. Ez azt mutatja, hogy a templom katolikusoknak történő visszaadása után negyed évszázaddal még mindig többségben voltak az evangélikusok a faluban.)
Egy 1714-es irat szerint Gasztonyban, mint leányközségben (Rábaszentmihály
filiája) a gerendák fölött volt egy harang, de a rácok elvitték.
a harangot később pótolták. Az 1717-es vizitáció szerint még mindig fából van a falu temploma. A plébánia halotti anyakönyvében található az a bejegyzés, hogy a
Boros családnak egy hathetes csecsemője meghalt 1733-ban és ezt a
csecsemőt a gasztonyi templomban temették el. A gyereket még a fatemplomban
temették el, mert az új templom csak kilenc év múlva épült fel. Arról, hogy mi lett a holttesttel az új templom építése után, nincs adat. A jelenleg is álló templomot 1742-ben építették barokk stílusban, mely védett műemlék. A templomot hertelendi László építtette, de a boros család is sokat csinosította, gazdagította a templomot. A szentélyt boltozat fedte, a hajóban gerendás síkfödém volt. A karzat fából készült, tornya nem volt. Két oltár volt benne, a főoltáron Szűz Mária szobra volt látható két angyal között, a mellékoltáron a korábbi védőszent, Szent Rozália képe volt megtalálható. A templomot 1772-ben nyugati irányban bővítették. a szentély új és magasabb boltozatot is kapott. A fa karzat helyett tégla szerkezetű épült.
Ekkor épültek a mellékoltárok, a sekrestye és ekkor készültek a
tölgyfa padok is. utóbbiak faanyagát Hertelendi János főbíró úr adományozta.
Új orgonát kapott a templom Hertelendi Klára asszony jóvoltából. A ma látható három oltár (egy fő és két mellék) is ekkor épült. Az oltárok felállítását hertelendi György és neje, Rumi Magdolna adományaiból építették. Ebben az évben az ajtó- és ablakcserék
is megtörténtek. A hajót faszerkezetű födémmel látták el. Az 1802-es vizitáció alkalmával azt jegyezték fel, hogy a hajófödém már nem fa, hanem stukatóros kialakítású.
1823-ban egy nagyobb beruházás keretében átépítették boltozatossá a hajót. (a Szombathelyi Egyházmegye névtára szerint ez a beruházás 1905-ben valósult meg.)
1886–1887-ben beboltozták a hajót, megemelték a tornyot fél öllel. 1903-ban a tetőjavítás történt meg. 1905-ben a falvizesedés ellen kívülről két méter magasan bekátrányozták a templom falát. a mészkőlapokat, cementlapokra cserélték, és az oltárokat is restaurálták.A templomban két harang volt, egy lélekharang, mely 1867-ben készült Szombathelyen, Haeller József jóvoltából. a lélekharang alatt volt a nagyharang, mely 324 kg volt és melyet 1784-ben öntöttek Grazban. Az I. világháború idején, egészen pontosan 1916-ban elvitték a nagyharangot a templomból. Az elvitt harangot 1926-ban pótolták egy 431 kg-os haranggal, melyet szintén Grazban öntöttek. Ezt a II.
világháború alatt, 1944. június 24-én vitték el. A gasztonyiak nem sajnálták, mert repedt volt, előbb-utóbb ki kellett volna cserélni. 1960-ban bevezették a villanyt a templomba. 1971-ben a II. Vatikáni zsinat rendelkezéseinek megfelelően szembemiséző oltár, ambó és papi szék került a templomba. Az 1990-es évek közepén az oltárokat restaurátorok újították fel, valamint Hajmási Erika régész falkutatásokat végzett. Új téglapadozat készült, a falakat kívül és belül új vakolattal látták el, kívülről be is színezték a templomot. az akkori munkálatok rilli atya vezetésével történtek meg. a templom megszépült, jelenleg
a kornak megfelelő állapotban van.
A templom leírása
A templom téglalap alakú, egyhajós építmény félköríves szentélylezárással.
a nyugati homlokzat bejárat felett épült torony harangszintjén
négy félkörív szóródású, zsalus ablaka van. Felette található
az órával ellátott főpárkány és a gúlasisak. A déli oldalon alakították
ki a karzatra való feljáratot, melyet csigalépcsőszerűen alakítottak ki.
A szentélyből nyílik a sekrestye. a homlokzatot falsávok és félkörív
záródású nagy, barokk ablakok tagolják. A templomhajó három csehsüveg
boltozattal fedett. szentélye csehboltszakaszos-hálós kupolával
fedett. A falazott karzata alatt egy török feliratos emlékoszlop található,
melynek lábazatán latin felirat olvasható. (Ennek leírását alább
olvashatják.)
A főoltár és a mellékoltárok szintén barokk alkotások a XVIII. századból.
a szentélyt lezárja a térdelő Szent István és Szent László királyunk,
az angyalok szobrai és a Szűz Mária meglátogatja Erzsébetet
témájú oltárkép. A pártázaton a sugarakkal és felhőkkel megjelenített
Szentháromság-csoport lebeg. A mellékoltárak hasonlóan szépen,
gazdagon díszítettek. Néhány festményt és szobrokat tartalmaz. Az
északi mellékoltár feletti kép Szent Annát és Szent Terézt, a déli oltár
Nepomuki Szent Jánost és Szent Józsefet ábrázolja. Mindkét oltáron
szobrok is állnak. Az északin két azonosítatlan női szent szobra található,
a délin pedig Szent Flóriáné. A másik szobor nem ismert,
csak annyi látható, hogy Szent Flóriánhoz hasonlóan szintén vértbe
van öltözve. A déli oldalon található a török kézmosóból kialakított
keresztelő medence. A hajó északi oldalán van a szószék copf füzérekkel,
rozettákkal, bojtokkal és a boros család címerével díszítve. A
hangvetőjén szentlélek és a fő erények szimbólumait tartó angyalok
láthatók. A templom padjai is a barokk korból valók. A templom felszereltsége
nagyon jónak mondható, többek között szentségtartó, kehely
és ereklyetartó is tartozik hozzá.
A templom védőszentje Sarlós Boldogasszony.
