Kőszeg - Szent Jakab-templom (Szent Jakab apostol) fília
Kőszegi Esperesi Kerület
Kőszeg
Templom titulusa: Szent Jakab apostol
Kőszeg (Jézus Szíve) plébániáról látják el.
| évszak | hétfő | kedd | szerda | csütörtök | péntek |
|---|---|---|---|---|---|
| nyáron | nyári időben november 5-ig 18:00 | nyári időben november 5-ig 18:00 | nyári időben november 5-ig 18:00 | nyári időben november 5-ig 18:00 | nyári időben november 5-ig 18:00 |
A XIII. sz. második felében alapított Kőszeg, Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa
volt. Nevét 1532-ben kapta szárnyra az európai hírnév. Ekkor verte vissza nagy véráldozat
árán a Bécs ellen vonuló török hadat, kiérdemelve ezzel "a kereszténység védőbástyája"
kitüntető címet. A műemlékekben gazdag belvárost őrző falak, bástyák, valamint a vár gótikus és reneszánsz emlékei e nagyszerű tett tanúi. Híres magyarországi főúri családok laktak itt: Nádasdyak, Széchyek és Esterházyak.
Kőszeg belvárosa talán az egyik legeurópaibb hagyományú tér Magyarországon, amely
egyesíti a hazai gótika, az olasz és erdélyi reneszánsz, a dalmát tengerparti kereskedőnegyedek, továbbá az osztrák és felvidéki barokk és a magyarországi klasszicizmus legszebb tradícióit. Ezt a Közép-Európát idézi a ma 12000 lakosú város legrégibb, a 15. század elején épült Szt. Jakab-temploma.
Helyén korábban a ferencesek kolostora és románkori temploma állt. Ifj. Garai Miklós
nádor építette újjá 1403-1407 között. A főhajó egyik zárókövén látható Garai-címer erre a
korszakra utal. E gótikus idő tanúi a boltozatos karzat, a hajók bordás keresztboltozata, a
zárókövek, a támpillérek, valamint a szentély csúcsíves faragott mérműves ablakai, továbbá a déli mellékhajóban fennmaradt három középkori freskó. Közülük kettő ún. száraz
vakolatfestéssel készült, így a vándorok és fuvarosok patrónusának, Szent Kristófnak
hatalmas termetű alakja is. A másik korai freskó a Háromkirályok jelenetét ábrázolja kőszegi környezetben. A kép alsó sarkában látható Kőszeg első ábrázolása. A nedves vakolatfestéssel készült Palástos vagy Köpönyeges Mária valamivel későbbi. Jobbján a jó halál patrónájaként tisztelt Szent Borbála, baloldalán a szegények védőszentjének, magyarországi Szt. Erzsébetnek az alakja látható.
Az 1937-ben felfedezett freskón a restaurátor megörökítette az akkori pannonhalmi főapát, Kelemen Krizosztom, a szombathelyi megyéspüspök, Grősz József és más ismert személyiségek portréját. 1551-1671 között a templom a reformáció híveit szolgálta. A 17. század derekán kiélesedett felekezeti harc során pusztult el a templom hét középkori oltára. Az ellenreformáció során 1671-ben foglalta vissza a katolikusok számára Széchényi György győri püspök, későbbi érsek-kancellár.
Ez az időszak már átvezet a Szent Jakab-templom barokk ízlésű építésébe. A templom
1677-1773 között a jezsuita, 1777-1815 között a piarista rend, míg 1815-1948 között a
bencés rend irányítása alatt állt a rendház és a katolikus gimnázium együttesévei együtt.
E barokk korszakban kapta a jezsuita rend Esterházy Pál nádor ajándékaként a templom
nagyméretű oszloprendes főoltárát 1693-ban. Az oltár szentségháza feletti fülkében álló fa
Madonna szobor értékes gótikus patronaszobor. A mellékhajókban új, barokk oltárfülkéket
építették Szt. Alajos, Szt. Anna, Nep. Szt, János és a Szt. Kereszt tiszteletére.
A jobb oldali mellékhajó Mária-oltárát Telekesy István egri érsek ajándékozta, baloldalon ma Szt. Benedek oltára látható. Ennek tőszomszédságában illesztették a falba Jurisics Miklós várkapitány 1538-ban elhunyt gyermekeinek vörösmárvány reneszánsz síremlékét, a
középkori oltárok lerombolása idején. A legmívesebben Xavéri Szt. Ferenc kápolnája hirdeti e korszak művészetét. A stukkódíszes kápolna Bezerédj Imre kuruc brigadéros ajándéka. Feleségének, Bottka Máriának ajándékát, a híres Bezerédj-kazulát, a Jézus Szíve templom féltett kincsei közt tartják számon. Az 1484-es évből való szentségtartó is itt található.
1720-ban már készen állt a barokk szószék Jézus életét ábrázoló domborművekkel és Xav.
Szt. Ferenc alakjával. A vele egykorú padsarok és orgonakarzat nagyban emelik a belső kép összhatását. Mindezeket az árvaházalapító Adelffy-család ajándékozta a templomnak a 18. század derekén. A templomnak 1611-ben volt orgonája. A mostanit 1784-ben építették, 191 O-ben felújították. Az 1807-es átépítéskor alakították ki a templom homlokzatát, melynek fülkéjében id. Szt. Jakab barokk szobra áll. Ekkor került a homlokzatra elsőként a két templomfenntartó rend, majd később a bencés rend szimbóluma. A templom kriptájában pihen Széchy Mária, a "Murányi Vénusz", Wesselényi nádor özvegye is. Emléktábla figyelmeztet az itt működő rendi iskola nagyjaira: Faludi Ferenc íróra, Rómer Flóris régészre, Hadik Andrásra a haditanács elnökére, Palatin Gergely
fizikusra és másokra.
A Szent Jakab-templom Nyugat-Dunántúl egyik legjelesebb műemléke.
